**Szükség volt a törvénymódosításra, de felfordulást is okozott, és nem lehet látni azt, hogy pontosan milyen hatással van a rendezvényiparra, vagy még tágabban szemlélve a magyar munkaerőpiacra. Égetően aktuális, és meglehetősen bizonytalan témához érkezett az Magyar Turisztikai Program Alapítvány MeetUp-sorozata. Bár a KATA-törvény módosítása az utóbbi hónapokban lezajlott, még mindig foglalkoztatja az érintetteket, hiszen a módosítások következményeit még csak most érzik meg igazán. Október 12-én az MTPA hetedik MeetUp-rendezvényén erről a témáról beszélgettünk Erdős Ákossal (HelloAgency), Fábián Attilával (Smarteq), Dr. Kecsmárik Viktorral (NAV) és Varga Balázzsal (TIXA).**
A MeetUpok célja, hogy a rendezvényszakma szereplői közösen járhassák körbe a fontos kérdéseket, megismerhessék egymás nézeteit, a különböző területek eltérő kihívásait. A KATA-törvény módosítása is megosztja a szakmát. A MeetUp résztvevői abban azonban egyetértettek - beleértve a jogalkalmazó NAV munkatársát is -, hogy a változtatás drasztikus volt, és igen nagy kihívást jelentett a vállalkozóknak és az őket foglalkoztató cégeknek.
Mivel a beszélgetést érdemes volt a legelejéről elkezdeni, alapozásul **Dr. Kecsmárik Viktor**, a Nemzeti Adó- és Vámihivatal Központi Irányításának osztályvezetője beszélt a KATA-törvény történetéről és a most beállt változásokról, képbe hozva minden jelenlévőt.
A régi KATA-törvény 2012-ben született meg, és eleinte kevés érdeklődés volt iránta, de szépen lassan felfutott a népszerűsége. Olyannyira, hogy 2022-re 400 ezernél is több vállalkozás használta ezt az adózási módot. Az adózási forma megalkotásának célja az egyszerű adózás lehetőségének felkínálása volt, de az évek során ennek a formának is kiderültek a hátulütői. A médiában leginkább azt lehetett hallani, hogy a “kényszerkatázás” a probléma, vagyis, amikor egy munkáltató úgy alkalmazza katásként a munkavállalót, hogy az valójában nem vállalkozó, hanem a cég munkatársa. Ennek elterjedésével óriási hiány keletkezett a központi költségvetésben. De munkavállalói szemmel is érték meglepetések a vállalkozókat, hiszen a katás vállalkozói befizetések után például a nyugdíj összege meglehetősen alacsony volt.
Egyértelművé vált, hogy a törvényen módosítani kell, és erre tettek is kísérletet 2021-ben, amikor is a 3 milliós szabály megszületett. Ennek értelmében egy katás vállalkozó egy cégnek egy adóévben maximum 3 millió forintig számlázhatott a KATA szerint. Gyorsan kiderült azonban, hogy ezt a szabályt igen egyszerű megkerülni, ezért volt szükség a nagy KATA-átalakításra.
A KATA helyett alapvetően négy alternatíva kínálkozott: az új KATA választása, az átalányadó, a vállalkozói személyi jövedelemadó illetve az EKHO. Nem volt könnyű azonban a választás, hiszen minden vállalkozás igen egyedi paraméterekkel rendelkezik, nehéz volt megtalálni, hogy melyik alternatíva a legkedvezőbb. A beszélgetés folyamán Varga Balázs (TIXA) azt is hozzátette, hogy sokan máig sem tudják, hogy mi lenne a vállalkozásuk szempontjából a legkifizetődőbb, ezért vannak partnereik, akik a ledolgozott munka után még nem állítottak ki számlát, mert nem tudják, hogy hogyan fogják megoldani. Az új KATA-törvény ugyanis nem engedélyezi a cégek felé való számlázást, és ezért rengetegen nem tudják tovább alkalmazni ezt az adózási módot.
Az átalányadó, a vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve az EKHO választása esetenként nagyobb fizetendő adóösszeget és összetettebb adózási formát eredményezhet, illetve minden esetben egyéni elbírálást igényel, hogy melyik forma a legmegfelelőbb. A beszélgetésen az is elhangzott, hogy a magyar állam ettől a módosítástól 100-150 milliárd forint bevételnövekedést vár, de erre vonatkozóan természetesen még nincsenek kimutatható adatok.
A törvénymódosításról szóló [összefoglaló](https://cms.mtpa.hu/uploads/Dr_Kecsmarik_Viktor_prezentacioja_PDF_243afd7a3c.pdf) után a beszélgetés négy résztvevőjével Tóth Barbara beszélgetett, és elsőként azt a kérdést tette fel, hogy a különböző portfóliójú cégeket hogyan érintette a törvénymódosítás.
**Varga Balázs**, a TIXA nevű jegyértékesítő cég alapítója elmondta, hogy széles palettán mozog a partnereik adózási formája, és azokat, akik eddig a KATA szerint számláztak, nagyon is érintette a változás. Akadtak, akik megszüntették a fiókjukat, átálltak egy másik adózási nemre, és olyanok is, akik új katásként tovább folytatják, az ő esetükben ugyanakkor a TIXA-nak meg kellett oldani, hogy csak magánszemélynek tudjanak értékesíteni. Itt, ahogy a cégvezető is elmondta, azért felmerülnek fogyasztóvédelmi kérdések is, hiszen ezekből a szolgáltatásokból így kizárják például azokat, akik a céges cafetéria-juttatásukon keresztül szeretnének jegyet vásárolni.
Hozzátette, hogy a KATA egyébként nagyon sokat segített a zeneipar fehérítésében, hiszen olyan vállalkozások, zenekarok is a térképre kerültek, akik korábban feketén szervezték eseményeiket.
**Fábián Attila**, a Smarteq vezetője arra tért ki, hogy a KATA-alapú foglalkoztatáson már a kezdetektől látszott, hogy nem tartható fenn hosszú távon, ezért a saját alkalmazottait sem így foglalkoztatta. A Covid-járvány idején ez jól is jött a munkavállalóknak, mert nem voltak kiszolgáltatottak, mint katás társaik. A Smarteq inkább azzal küzd, hogy az eddig katázó partnereik olyan áremeléssel éltek, amelyet nehéz az ügyfelek felé közvetíteni.
**Erdős Ákos**, a HelloAgency vezetője számára hátrányt okozott, hogy ő a versenytársakkal ellentétben bejelentetten foglalkoztatja a munkavállalóit, hiszen így jóval nagyobbak voltak a költségei, mint azoknak, akik katás vállalkozóként alkalmazták az embereiket. Aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jövőben az EKHO hasonló szerepet fog betölteni a piacon. Azt fogalmazta meg, hogy a KATA megszűnésével párhuzamosan inkább a bérjárulékokat kellett volna csökkenteni a piac fehéredéséhez.
Az EKHO ugyanakkor csak egy viszonylag szűk kör számára alkalmazható - ezt már Dr. Kecsmárik Viktor tette hozzá - ezért nem igazán állítható párhuzamba a KATA-val. Ráadásul a jövedelemnek így van egy olyan része, amelyet az általános szabályok szerint kell leadózni, ezért olyan versenyelőnyt biztosan nem fog jelenteni, mint korábban a KATA.
Varga Balázs kiegészítette ezt a felvetést azzal, hogy a rendezvényipar igen sokszínű, és meglehet, hogy bizonyos területeken a KATA károkat okozott, de egyszerűségével a zeneiparban fontos lehetőséget jelentett a pénzügyhöz nem értő, ezért feketéző zenészeknek és munkatársaknak, hogy hivatalossá tegyék tevékenységüket. Alternatíva híján most sokan a feketézéshez térnek vissza.
**Drágul a piac, de miért?**
A rendezvényiparban a katás változások átalakulása miatti megnövekedett adóterhek árnövekedést eredményeznek. De a beszélgetés résztvevői felhívták a figyelmet arra, hogy ez a drágulás több külső tényező együttes eredménye. Mert a KATA-módosítás mellett a gazdasági helyzet és a rezsiemelkedés is nagy hatással van a szakmára. Fábián Attila szerint a KATA-módosítás még elviselhető lett volna a többi körülmény nélkül. Ennek viszont biztosan a piac beesése lesz az következménye.
Varga Balázs megerősítette, hogy a jegyárak is emelkednek, ráadásul ebben a gazdasági helyzetben az emberek kevesebbet költenek kultúrára, szórakozásra, emiatt már most kevesebb jegyet vásárolnak.
**Stabilitásra vágynak a munkavállalók**
Az eddig katázó munkavállalók a jelenlegi gazdasági helyzetben észrevehetően a stabilitásra vágynak, ezért keresik az olyan lehetőségeket, amelyben bejelentett körülmények között tudnak a szakmájukban dolgozni. Ugyanakkor érthetően nem szeretnének kevesebbet keresni, mint eddig, ez viszont a munkáltatónak jóval többe kerül.
A szakma egyébként is munkaerőhiánnyal küzd, hiszen a rendezvényipar erősen kitett volt a Covid viszontagságainak, és most erős hatással van rá a KATA-módosítás, a gazdasági helyzet és a rezsiárak növekedése is. Sok rendezvényipari dolgozó választott más, kiszámíthatóbb pályát a Covid alatt, és most is jellemző, hogy a stabilitás keresése került az első helyre.
Varga Balázs szerint ez újabb problémát jelent, hiszen lehet, hogy eddig sok olyan ember vezetett egyéni vállalkozást, akiben nem volt vállalkozó szellem, most viszont sok vállalkozó alkatú ember kényszerül alkalmazotti pozícióba az egyéni stabilitás elérése érdekében.
**Mi lehet a megoldás?**
Arra a kérdésre, hogy egy esetleges társadalmi egyeztetésen milyen változtatásokat javasonának, Erdős Ákos azt mondta, hogy mindenképpen a bérjárulékok csökkentését javasolná, amivel vonzóbb lesz a munkavállalók teljes bejelentése. De nyitott lenne bármilyen társadalmi egyeztetésre, mert a változás legnehezebb része az volt, hogy előzetes egyeztetés nélkül, egyik napról a másikra állított kész helyzet elé mindenkit.
Varga Balázs elmesélte, hogy a zeneiparban készült javaslat a változtatásra, és volt egyeztetés is, amit a Pénzügyminisztérium lesöpört az asztalról, ezért hatás nélkül maradt.
Dr. Kecsmárik Viktor véleménye szerint azt a megoldást kell megtalálni, amely a költségvetési bevételeket és a munkavállalók oldaláról a közterheket egyensúlyban tartja. Ez bonyolult feladat, amit folyamatosan próbál a jogalkotó megoldani.
A változás ugyanakkor sokszor fejlődéssel is járhat, és ennek a KATA-változásnak a hosszú távú hatásaira még várni kell.
