„A válság kezelése a rátermettebbek sportja”
A sport, a kulturális, és az üzleti rendezvények aktuális gazdasági és humán stratégiáiról beszélt Zelcsényi Miklós, a Maratonman és Ultrabalaton tömegsport versenyek főszervezője; Czeglédi Szabolcs, az Akvárium Klub programigazgatója, valamint Duca Andrea, a HD Group ügyvezető partnere a Magyar Turisztikai Program Alapítvány legutóbbi MeetUp fórumán az Akvárium Lokálban.
Válság és lehetőség
Az idei VOLT Fesztivál elmaradásának friss híre adta meg az esemény alaphangját. A kultúra területén a koronavírus-járvány kitörésével beköszöntő kiszámíthatatlanság és tervezhetetlenség rengeteg, újgenerációs eszközökkel és megoldásokkal kommunikáló alulról szerveződő programnak és kis fesztiválnak teremtett lehetőséget – ezt a kanyart a régi brandek nem minden esetben tudták kellően gyors fordulattal bevenni. A sportesemények tekintetében azonban ennek a trendnek éppen a fordítottja igaz: a nagyobb rendezvények garantáltan nagy élménnyel járnak, a résztvevők ezért inkább a biztos brandet választják.
Zelcsényi Miklós és csapata belépődíjas sporteseményeket szervez, azaz a fizetőképes sportolni vágyók közül kerül ki a közönségük. A válság első hullámát jelentő Covid-járványt követően képesek voltak megtartani a cég portfólióját, sőt ügyfélkörük is növekedett, számukra a bizonytalanság egy új struktúrát hozott magával. Elmondása szerint a változás arra ösztönözte a szektort, hogy gyorsabban adaptálódjon, és szakítson az automatizmusokkal, azaz újra egy progresszívan fejlődő pályára álljon, igaz, “nem lehet csak máról holnapra vezetni a céget, tartalékot kell képezni.” Minden résztvevő egyetértett abban, hogy a jelen gazdasági környezetben hathavi likvid tőke megléte volna ideális.
A koronavírus okozta helyzetben egyszerre eszmélt rá a szakma, hogy válságban nincs más út, csak az alkalmazkodás. A rendezvényipar szereplői szakítottak a 10-12 éves beidegződésekkel, megszokott sémákkal. Egyértelművé vált, hogy a túléléshez kreatívnak kell lenni, a szektor nyomás alá került. A zeneiparban például mind menedzseri, mind promóteri oldalról új megoldásokat ösztönzött, hiszen akkor is el kellett juttatni a zenészt a helyszínre, ha nem indult el a repülőgépe.
Back on track?
2022-ben az emberek visszatértek az élő rendezvényekhez, hiszen a sportban és a zenében közös a jelenlét élménye. Ahogy egy futóversenyt, úgy egy koncertet sem lehet a négy fal közé szervezni. Az embereknek szükségük van arra, hogy kilépjenek a valóságba, és ott éljék át a közösségi eseményt, kapcsolódjanak és szórakozzanak. Az újabb válság azonban jócskán megnehezíti a rendezvényszervezők dolgát.
A szolgáltatások és az infrastruktúra ára is jóval magasabb lett. A résztvevők véleménye szerint nem megspórolható, hogy a végén a fogyasztót is terhelje ez a drágulás. Egy évekkel ezelőtt lekötött koncert megvalósítása mára szinte a másfélszeresébe kerül. A szakmai szereplők bíznak benne, hogy születik megoldás, amely széles réteg számára tesz elérhetővé szabadidős – kulturális és sport – rendezvényeket. „A válság kezelése a rátermettebbek sportja” – vallja Miklós. Véleménye szerint a piac újrafelosztása következik, és az újonnan kialakuló rendszerben, aki kreatív, a lehetőséget látja.
A koronavírusnak köszönhetően rengetegen kezdtek sportolni. Fontos szempont lett a családok egészségének megőrzése, s új célokkal a jobb élet kialakításának vágya. Erre az új igényre rengeteg új piaci válasz született, új versenytársakat és vérfrissülést hozva. Hogy lépést tartson egy már több évtizede a szakmában tevékenykedő szereplő, át kell formálnia a meglévő know-howt. Bár mindig jelen lesz a rizikó, hogy az újratervezés veszteséges lesz, a fejlődés és a változás legtöbbször csakis versenyelőnyt eredményez. Zelcsényi Miklós elmondta, most épp applikációt fejlesztenek, mert hisznek a digitalizációban és a fenntarthatóságban. Utóbbi további vállalati szponzorokat is hozott nekik.
A zeneiparban tetten érhető jelenség, hogy a 30-35 feletti korosztály nehezebben megszólítható, koncertlátogatóvá vált viszont mellettük egy új generáció, aki műfajában és jellegében is másféle eseményeket keres. Általánosságban elmondható, hogy a klubok és fesztiválok 20%-kal több vendéget fogadtak idén, s bár nőttek a költségeik, elképzelhető, hogy még a 2019-es rekord évnél is több profitot termeltek az elmúlt időszakban. További tény, az embereket még mindig el lehet érni, kíváncsiak, a kulturális termékek és élmények iránti vágyat csak erősítette a leállás. A vidéki események száma ezzel szemben csökkenni látszik, kevesebb turné indul. Ennek oka a benzinár, valamint a stáb egyéb költségeinek emelkedése, ami miatt sok esetben még nullára kigazdálkodni sem egyszerű a fővároson kívül szervezett programokat.
“A” listás piacok és a magyar vidék analógiája
A zeneiparnak nemcsak a válsággal kell szembenéznie. Továbbra is meghatározó a régió legerősebb 27%-os áfája, a forint-euró árfolyam kihívása, és a rekordmagas hazai infláció. Egy nemzetközi előadó Magyarországra hívásakor eddig sem volt könnyű a környező országokkal versenyezni, de most reális veszély, hogy ismét Bécsbe és Prágába kell majd utaznunk egy-egy nagy név kapcsán, hiszen a nagyobb sztárok inkább a biztosat jelentő „A” listás piacokat fogják teljes erőbedobással felkeresni, nem céljuk, hogy kisebb piacokon építkezzenek.
Ugyanez az analógia mutatkozik itthon a főváros-vidék viszonylatában, ami komoly veszélyt hordoz magában. Az egész iparágra hatással lehet, ha nem lesz hol játszania, felépítenie magát a fiatal tehetségeknek, feltörekvő együtteseknek, és sajnos 3-4 év múlva így a közönség is elfogy. Lehetetlen csak a fővárosra koncentrálni egy ország kulturális, zenei edukációját, ökoszisztémáját. A jó értelemben vett „népművelői hivatástudatot”, amit a szakmai összefogás az elmúlt időszakban is egyre jelentősebben képvisel, most még határozottabban kell közösen tovább vinni.
Felértékelődik a minőségi szolgáltatások és szolgáltatók szerepe
A tömegsport-események piaca nem tapasztal leállást. A nagy események töretlen sikerrel futnak. Az UltraBalaton idén 17 ezer fő részvételével zajlott, jövőre 22 ezer résztvevővel számolnak. „Ha valami különleges, ha valami jó hangulatú, van benne valami plusz esemény, az menni fog” – vélekedik Zelcsényi Miklós. A kisebb események ebben a szektorban is veszélyben lehetnek, ugyanis elszabadultak az árak, nem lehet látni, hogy egy póló, érem mennyibe fog kerülni, de azt sem, hogy egyáltalán leszállítják-e. Előre kell gondolkodni ahhoz, hogy 2024-ben is tudjanak eseményeket szervezni. Megváltoztak a játékszabályok.
„A legfőbb kérdés, mire van ráhatásom? Arra, hogy az ügyfeleimet hogyan szolgálom ki, erre kell koncentrálni. Mindenki szorítsa össze a fogát, lépjen rá a gázra, alkosson maradandót! Szedjük össze magunkat, le kell törölni a könnyeket, mert attól, hogy sírunk, a főkönyvekben még nem változtak meg a számok” – vélekedik.
Best practice-ek az üzleti rendezvények piacán
Duca Andreával, a HD Group kommunikációs ügynökség ügyvezető partnerével egy videóinterjúban beszélgettünk az utóbbi időszak válságairól és az azokra adható válaszokról. 2020 márciusának egy hétfő délutánján félmilliárd forintnyi rendezvényt mondtak le, vagy halasztottak el. Pár hétig csak a kármentésé volt a főszerep, s hogy minden szerződés esetében megvizsgálják jogi és gazdasági szempontból is, ki kinek, és hogyan tartozik, akár pénzzel, akár felelősségvállalással. A rendezvényeket a koronavírus-járvány későbbi időszakában is folyamatosan eltolták, hiszen hétről-hétre új információkkal és szabályozási környezettel kellett szembesülnie a szervezőknek.
A szektorban dolgozó nagyobb szereplők tapasztalata szerint, aki nem égeti el azonnal a profitot, az eredménytartalékból biztosabb alapokkal tud nekifutni a válsághelyzetnek. A stratégiaalkotás legnehezebb eleme a bizonytalanság, hiszen nem lehet előre látni, hogy pontosan meddig kell kitartani.
A HD Groupnál az idei esztendő túlszárnyalta a 2019-es eddigi csúcsot. Egyik legfontosabb működési változás, a jelen gyors elemzése, szinte azonnal a jövőt tervezik, mert a háború és az infláció okozta nehézségek kapcsán hirtelen változik minden. A fenntarthatóság és a digitalizáció ebben a szektorban is képes volt növelni a hatékonyságot, s azzal is egyetért, hogy „a valós rendezvényeknek továbbra is a valódi térben a helye”.
Tapasztalataik szerint, most egészen nagy rendezvényeket is csak az utolsó pillanatban jelentenek be a szervezők, s a megrendeléseket is rövid határidővel fogadják el a cégek. Sokszor 4-5 hét alatt kell a nulláról felépíteni, megszervezni és kommunikálni az eseményeket. Év végéig rendezvénybőség látható.
A következő negyedéves naptár viszont mindhárom területen üres. Valószínű, hogy az előttünk álló időszak a tartalékképzésről szól majd. A szakértők a humánerőforrás megtartása szempontjából is tudatosságra intenek: azt tanácsolják, ne kizárólag a pénzügy döntse el, hogy egy adott rendezvényt megszerveznek-e, ugyanis a HR, és belső kommunikáció már megérezte, most sokkal nagyobb hangsúlyt kap a lojalitás és a személyes márkaélmény.
