Október 25-én Brüsszelben járt a Magyar Turisztikai Program Alapítvány új, határokon átívelő programja, a Visibility. A rendezvénysorozat célja, hogy a potenciális külföldi rendezvényipari partnerek részére vonzó célponttá tegye Magyarországot, a magyar piaci szereplőknek pedig lehetőséget biztosítson arra, hogy külföldön is bemutatkozhassanak. A Brüsszeli Liszt Intézettel közösen szervezett eseményen szakmai bemutatókkal és egy koncerttel is gazdagodtak a résztvevők.



A Visibility első állomásán három hazai szereplő mutatta be a magyar rendezvényszektorban rejlő potenciált. Kenderesy Nadin, az Eventrend Group központi ügyfélkapcsolati igazgatója a profi helyszínek és rendezvényszervezők világába nyújtott betekintést, a ticketing, a beléptetés és a készpénzmentes lebonyolítás infrastruktúrájáról a legnagyobb hazai független szolgáltató, a TIXA ügyvezetője, Varga Balázs prezentált, a rendezvénytechnikai szektor működéséről pedig Fazakas János, a Visual Europe Group képviselője tartott előadást.



Az estét Oszkó-Jakab Natália, az MTPA társelnöke, és a Brüsszeli Liszt Intézet vezetője indította el. Bevezetőjében elmondta, hogy a most Brüsszelben megtartott rendezvény célja, hogy a partnerek megismerhessék a magyar lehetőségeket, és ez teret nyisson az országokon átívelő együttműködéseknek is.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/11/20150101P1015275-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-553"/><figcaption class="wp-element-caption">Oszkó-Jakab Natália - Magyar Turisztikai Program Alapítvány</figcaption></figure>







<h2>“Hogy a csodálatos magyar helyszíneket mások is megismerjék”</h2>



Az Eventrend Group képviseletében Kenderesy Nadin szólalt fel először, és egy rövid bemutatkozás után a gyönyörű magyar rendezvényhelyszíneket mutatta be. Úgy fogalmazott, hogy az MTPA Visibility programja remek lehetőség arra, hogy a csodálatos magyar helyszíneket más országok képviselői is megismerhessék.



Kiemelte, hogy a turizmus és a rendezvényszektor igen érzékeny minden gazdasági és társadalmi változásra, és a rendezvényiparban dolgozni leginkább olyan, mintha hullámvasúton ülnénk. De azt is hozzátette, hogy az iparág mindig is ilyen volt, és ezzel jól kell tudnunk együtt élni.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/11/20150101P1015200-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-555"/><figcaption class="wp-element-caption">Kenderesy Nadin - Eventrend Group</figcaption></figure>







Említést tett a <a href="https://micebusinessday.hu/">MICE Business Day</a> programról, ami Magyarország fontos üzleti turisztikai fóruma, és ahol a magyar résztvevők mellett nagy szeretettel várják a külföldi érdeklődőket is. Ez a rendezvény arról szól, hogy összekösse a szakma résztvevőit egymással, és lehetőséget biztosítson az esetleges partneri együttműködések elindítására. Idén november 10-én rendezik meg az eseményt Budapesten az Anantara New York Palace Hotelben.



Ezt követően Kenderesy Nadin az Eventrend Groupot mutatta be, amely Magyarország egyik vezető rendezvényszervező, catering és rendezvényhelyszín, valamint vendéglátóhely üzemeltető cége. A történetük egy kis sajtókonferencia megszervezésével kezdődött éppen 30 évvel ezelőtt, ma pedig már több mint 30 cég, önálló brand tartozik a cégcsoporthoz.&nbsp;&nbsp;



Rendezvény- és catering ügynökségeik több ezer rendezvényt szerveznek évente, az általuk üzemeltett helyszínek pedig minden esemény típusra kínálnak megoldást.&nbsp;



A prezentáció az Eventrend Bakancslistás Kollekciójának bemutatásával folytatódott, amit a cégcsoport azért alkotott meg, hogy a hazai vagy külföldi turisták Budapest látványosságainak felfedezésekor gasztronómiai élményekkel is gazdagodhassanak az általuk üzemeltetett ikonikus vendéglátóhelyeken. A kollekció tagjai a New York Kávéház, a Gundel Étterem, a Városliget Café, A Főőrség Kávéház, a Central Grand Café, a Séf Asztala és a Spoon Hajó.



<h2>“A jegyértékesítés soha nem csak a jegyértékesítésről szól”</h2>



A rendezvényhelyszínek bemutatása után Varga Balázs folytatta, aki koncertszervezőként és a TIXA vezetőjeként volt jelen, amely rendszer Magyarország legnagyobb független jegyértékesítő platformja. A szakember elmondta, hogy Magyarországon sokszor probléma, hogy a legnagyobb szervezéssel és jegyértékesítéssel foglalkozó cégek nem nyújtanak szolgáltatást a kisebb szereplőknek, ő viszont éppen a klubkoncertek világában mozog otthonosan, nem az óriási produkciókéban.



A TIXA jegyértékesítő rendszer létrehozásában is az vezette, hogy a kisebb és nagyobb szereplőknek egyaránt lehetőséget biztosítson az online jegyértékesítésre. Az indulást rengeteg kutatómunka előzte meg, sok külföldi jegyértékesítési platformot ismertek meg, hogy kialakítsák azt a rendszert, ami a magyar piac kívánalmainak leginkább megfelel. A TIXA az elsők között volt, aki csak online foglalkozott jegyértékesítéssel.



A TIXA sokféle programot fed le. A zenei rendezvények vannak a legtöbben, de kapcsolatban vannak helyszínekkel is, mint a Budapest Park, fesztiválokkal, mint a Művészetek Völgye és konferenciákra, külföldi stand up előadásokra is rajtuk keresztül értékesítenek jegyeket.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/11/20150101P1015226-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-556"/><figcaption class="wp-element-caption">Varga Balázs - TIXA</figcaption></figure>







Varga Balázs szerint a jegyértékesítés soha nem csak a jegyértékesítésről szól, hanem annál többről, hiszen ezzel a rendezvények kényelmi színvonalát is biztosítják. A TIXA például együtt dolgozik a PayPass-szal, akikkel közösen egy olyan fizetési rendszert is kialakítottak, aminek segítségével egy-egy rendezvény résztvevői készpénzmentesen tudnak a helyszíneken vásárolni. Ez a közönségnek is kényelmes, hiszen nem kell a készpénz miatt aggódniuk, és a szervezőknek is jó, hiszen egyben látják a bevételeiket egy-egy rendezvény után.



A Covid természetesen az ő platformjukat is érintette, de a kezdeti nehézségek után streaming platformot és webshoprendszert is létrehoztak, amelyekkel a jegyet értékesíteni kívánókat támogatták.



A TIXA rendszerejó a rendezvényszervezőknek, a helyszíneknek és a művészeknek is. A platform viszonylag fiatal, 8 éves, de a kezdetektől az a célja, hogy a nagy szereplők mellett a kicsiknek is lehetőséget biztosítson a megjelenésre. Varga Balázs szerint ugyanis az az ideális, ha a piac minél diverzebb, minél többféle szereplő kap benne lehetőséget.







<h2>“Egy rendezvénytechnikai cég jó esetben az egész folyamatban támogatni tudja partnereit”</h2>



Fazakas János a Visual Europe Group képviseletében érkezett, és a hazai rendezvényeket technika oldaláról ismertette meg a hallgatókkal. Ahogy Kenderesy Nadin, ő is azzal kezdte, hogy a rendezvényszakma erősen kitett a környezeti változásoknak. Kiemelte, hogy a Covid óta óriási a munkaerőhiány a rendezvénytechnika területén, hiszen a korábban a rendezvényeken dolgozók biztosabb megélhetés után néztek. Emellett a rezsiárak emelkedésével és a gazdasági recesszióval is meg kell küzdeniük. De azt is hangsúlyozta, hogy a szektor egyik legnagyobb erőssége, hogy mindig talál megoldásokat a váratlan kihívásokra.



A technikai fejlődésre nagyon oda kell figyelniük, hiszen napról napra jelennek meg új technológiák, amiket a rendezvényszektor, mivel egyelőre még nem kellően egységes Magyarországon, nehezen tud követni. A Visual Europe Group korábban főként rendezvénytechnikával foglalkozott, vagyis biztosították egy-egy ötlet megvalósításának technikai körülményeit, de rájöttek arra, hogy a technika olyan gyorsan fejlődik, hogy gyakran éppen a technikusok azok, akik a tudásukkal segíteni tudják egy ötlet projektté fejlesztését. Ezért a Visual Europe Group a projektek kezdetétől részt tud venni a tervezésben.



<figure class="wp-block-image size-large is-style-default"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/11/20150101P1015250-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-557"/><figcaption class="wp-element-caption">Fazakas János - Visual Europe Group</figcaption></figure>







A cég nemcsak klasszikus rendezvényekkel foglalkozik, hanem jelen van egyetemeken, sportrendezvényeken, a filmiparban és a televíziós műsorok készítésénél is. De a rendezvényszetorban is nagyon különboző kihívásokkal találkoznak a konferenciáktól kezdve a zenei rendezvényeken át a nyilvános eseményekig. Ezért is nagyon fontos, hogy egy technológiai cég nem csak a technikát biztosítja, hanem jó esetben az egész projekt kreatív folyamatában támogatni tudja a partnereit.



Fazakas János ezután bemutatta a FINA vizes világbajnokságon végzett munkájukat, ami nagy siker a cég életében, hiszen rengeteg kihívással, extrém rövid idő alatt - négy hónap volt rá - hoztak létre egy nagyon sikeres rendezvényt.



A szakmai bemutatók után egy fiatal és ígéretes magyar singer-songwriter, boebeck vette birtokba a színpadot, aki a saját dalait egy zongorán kísérve adott koncertet a jelenlévőknek, akik így nemcsak a rendezvények szakmai oldalát láthatták, hanem a magyar művészvilágban rejlő lehetőségekbe is bepillantást nyerhettek.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/11/20150101P1015326-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-558"/><figcaption class="wp-element-caption">boebeck - singer-songwriter</figcaption></figure>







A rendezvény második állomása december 1-jén szintén Brüsszelben lesz, ahol a magyar kulturális rendezvények meghatározó szereplőit látjuk vendégül.



<div class="wp-block-group">
<figure class="wp-block-gallery has-nested-images columns-default is-cropped">
<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/11/20150101P1015275-e1668170822947-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-553"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/11/20150101P1015200-e1668170806395-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-555"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/11/20150101P1015226-e1668170799243-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-556"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/11/20150101P1015250-e1668170791398-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-557"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/11/20150101P1015326-e1668170785238-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-558"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/11/20150101P1015344-e1668170764290-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-561"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2023/01/20150101P1015190-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-891"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2023/01/20150101P1015318-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-889"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2023/01/20150101P1015229-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-892"/></figure>
</figure>
</div>

A Visibility program első állomása - Mi történt Brüsszelben?

Október 21-én egy panelbeszélgetéssel vett részt a Magyar Turisztikai Program Alapítvány a Budapest Showcase Hub (BUSH) programjában. A téma a kulturális rendezvényfinanszírozás volt, és olyan jól ismert szereplőket hívtunk meg, akiknek hosszú és sikeres múltja van ezen a szövevényes területen.



A Fészek Klubban megrendezett eseményen ott volt Nagy Krisztián (Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023), Petrányi Barna (Pro Progressione) és Pintér Nóra (Sziget Fesztivál). A Chikán Eszter moderálta beszélgetésben szó volt kis és nagy halakról, a nyitottság fontosságáról, és a válsághelyzet hatásairól is. Összefoglalónkban a kérdések mentén szedtük össze, mit is gondolnak a szakemberek.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/sinco_bush22_221021feszek_067-1-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-527"/><figcaption>Chikán Eszter, Nagy Krisztián, Petrányi Barna és Pintér Nóra</figcaption></figure>







<h2>Hogyan kezdődik a tervezés?</h2>



A külföldi együttműködések financiális előkészítése általában sok időt, 1-1,5 évet igényel - kezdte meg a beszélgetést Petrányi Barna. A kreatív ötletek lassan születnek meg, mert a Pro Progressione nem ötletekkel keres meg partnereket, hanem a partnerrel együtt fejleszti azokat. Partnerekre pedig hasonló rendezvényeken találnak rá, mint a BUSH, és az is előfordul, hogy egy projektnek megvan a magja, és ahhoz keresnek kifejezetten valamilyen különleges területtel foglalkozó partnert. A hosszú előkészítési idő azt is jelenti, hogy egy-egy projekt nagy elköteleződést igényel mindenki részéről.



A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa program egy nagy és kiterjedt rendezvény, ami Nagy Krisztián elmondása szerint szintén magával hozza, hogy időben kell megtalálni azokat a partnereket, akikkel együtt tudnak dolgozni. Ennek a nagyszabású projektnek a középpontjában a hagyomány és a kulturális örökség áll, ami azt jelenti, hogy a legkülönbözőbb méretű és fajtájú kulturális együttműködések épülnek egymásra, ez pedig nagy szervezettséget igényel.



Egy akkora fesztivál szervezésében, mint a Sziget, mindenkinek megvan a maga szakterülete. Pintér Nóra például a szponzorációs partnerekkel való együttműködésért, és a szponzori megállapodásokért felel, de nem vesz részt a projekttervezésben az elejétől fogva, csak onnantól, amikor a szponzoráció igénye felmerül. Arra viszont azért van rálátása, hogy a legnagyobb projektek is egy kicsi ötlettel kezdődnek, aminek aztán hosszú megvalósítási folyamata kezdődik. Petrányi Barnával közösen például felidézték, hogy a Balaton Sound fesztivál ötlete - ami szintén Szigetprojekt - egy, a helyszínen tartott EFOTT fesztivál után érkezett, és megtalálta a piaci rést, hiszen elektronikus zenei fesztivál abban az időben még nem volt Magyarországon.



<h2>Milyen pilléreken áll egy-egy ilyen nagyszabású rendezvény financiális háttere?</h2>



A Pro Progressione 99%-ban pályázatok útján szerez forrást a projektjeihez, ritka, hogy a projektek profitot is termeljenek, ezért leginkább különböző kulturális finanszírozási formákat vesznek igénybe.



A Sziget Fesztivál legnagyobb bevételi forrása a jegyeladás, ezt követik a kereskedelmi tevékenységből befolyó díjak, amelyeket a vendéglátóhelyek és egyéb szolgáltatások után kérnek, és csak ez után következnek a partnerségi, szponzorációs bevételek, amik 99%-ban céges partneri együttműködést jelentenek.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/sinco_bush22_221021feszek_070-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-523"/><figcaption>Pintér Nóra - Sziget Fesztivál</figcaption></figure>







A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa projekt az előzőekhez képest egyszerű helyzetben van, hiszen a rendezvény protokolláris jellege miatt állami finanszírozásból valósul meg. Vannak szponzorok is, de mivel a projekt csak egy évig tart, a hosszú távú szponzorációnak nincs igazán tere.



<h2>Hogy viszonyulnak egymáshoz a kis halak és a cápák?</h2>



Chikán Eszter felvetésére, hogy a piac kisebb szereplőinek sokkal nehezebb dolga van a szponzoráció és partnerségi megállapodások megszerzésében Petrányi Barna elmondta, hogy a piac eléggé rétegzett, és a kicsi és nagy szereplők között sokszor kapcsolat sincsen. Máshonnan és máshogyan próbálják megoldani a finanszírozásukat. Az európai uniós forrásoknál igaz, hogy a nagyobb halaknak nagyobb esélyük van, aminek az az oka, hogy ezek a támogatások szeretnének minél kevesebb energiabefektetéssel és adminisztratív teherrel látványos eredményt elérni.



A fesztiválokra a partnerek reklámfelületként is tekintenek - folytatta Pintér Nóra. Mivel egy nagyobb fesztiválnak a közönsége is nagyobb, ezért a cégek szívesebben támogatják a grandiózusabb kezdeményezéseket, hiszen így az ő márkájuk is több emberhez jut el. Mivel rengeteg külföldi látogató érkezik a koncertekre, a Sziget Fesztiválon olyan is előfordult már, hogy olyan márka vált partnerré, amely Magyarországon nem is forgalmazott. Ugyanakkor a Sziget gondol a művészek között a kisebb szereplőkre is, hiszen nemcsak a nagy nevek kapnak teret a Sziget színpadain, hanem sok kisebb kulturális rendezvény is: legyen az zene, színház vagy képzőművészet.



Nagy Krisztián megerősítette Petrányi Barna felvetését, hogy a kisebb és nagyobb piaci szereplők között gyakran rés tátong, ami azért probléma, mert a nagyobb halak csak a nagyobb halakat látják, a kisebbek pedig csak a kisebbeket és nincs kapcsolat. A megoldást a hálózatok erősebb kapcsolódásában látja. Ha nagyobb láthatóságot kapnak a kisebb kezdeményezések - például vidéki vagy helyi kulturális programok - akkor a cégek ezeket is szponzorációs lehetőségként fogják felismerni. Nagy Krisztián szerint ennek a szakadéknak a betemetése minden szereplő közös érdeke, hiszen az egységes piac koherensebb és erősebb is lesz.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/sinco_bush22_221021feszek_069-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-524"/><figcaption>Nagy Krisztián - Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023</figcaption></figure>







Petrányi Barna hozzátette, hogy a kisebb szereplők esetében a szponzoráció helyett érdemes elgondolkodni a CSR-tevékenységek nagyobb térnyerésén, illetve a cégekkel való közös munka kialakításán. Pintér Nóra pedig kiegészítette, hogy a helyi rendezvények a helyi cégeknek jelentenek jó reklámfelületet, nem kell feltétlenül az óriáscégekre gondolni a szponzoráció során.



Érdekes felvetés volt Petrányi Barna részéről az is, hogy a nyitottsággal sok falat le lehet rombolni. Ha kinézünk a saját buborékainkból, kincseket lehet találni. A Pro Progressione-nak például nagyon jó kapcsolata van a jezsuita egyházzal. Ez meglepő lehet elsőre, de az egyháznak is rengeteg emberhez van elérése, és egy-egy egyházi rendezvény sok nézőt vonz. Ráadásul az egyházaknak is fontosak azok az ügyek, amelyek a kultúrát érintik, és könnyen lehet közös metszetet találni. A Szabadság híd lezárásakor például egy vasárnap délelőtti rendezvénynek szentmisét szerveztek a hídra, ami nagyon sikeres volt. Érdemes tehát a magunk részére is előírni az általános nyitottságot.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/sinco_bush22_221021feszek_068-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-528"/><figcaption>Petrányi Barna - Pro Pragressione</figcaption></figure>







Nagy Krisztián ugyanakkor hozzátette, hogy ezek a jó példák sajnos nem változtatják meg a piacot, viszont nagyon jó, ha nem szigetelődnek el, láthatóvá válnak, mert inspirációt jelenthetnek a többi szereplőnek is.



<h2>Mi a helyzet a külföldi partnerekkel?</h2>



Arra a kérdésre, hogy mi a különbség a magyar és a külföldi partnerekkel való munkában, Pintér Nóra elmondta, hogy a külföldi partnerek mindig extra odafigyelést és több papírmunkát jelentenek a magyar rendszerben, de egyéb nagy különbséget nem lát.



Petrányi Barna tapasztalata szerint ugyanakkor a külföldi források általában kevesebb adminisztrációt igényelnek, mint a magyar pályázatok, a produktum a lényeg és nem a folyamatok. Nagy Krisztián megerősítette, hogy az EU-s források sokkal kevésbé bürokratikusak a magyar állami forrásoknál, de azt is hangsúlyozta, hogy a két rendszer lassan közeledik egymáshoz adminisztrációs terhek tekintetében.



<h2>Hogyan hat a válság a különböző projektek tervezésére?</h2>



A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy sokkal rugalmasabbnak kell lenni, mint a Covid-járvány előtti időszakban, és mindenre fel kell készülni. Az érdeklődés megvan, szükség is van a rendezvényekre, ugyanakkor sokkal nehezebben köteleződnek el az emberek. Mindenki várakozó állásponton van, hogy milyen hatással lesznek a jelenlegi körülmények a jövő nyári rendezvényekre. Ezzel együtt viszont keményen dolgoznak, és remélik a legjobbakat.

Keményen dolgozni, és remélni a legjobbakat - Rendezvényfinanszírozásról beszélgettünk a BUSH konferenciaprogramjában

A rendezvényipari képzési helyek térképével és egy egyedülálló ösztöndíjprogrammal indítja be a RaKÉTát a Magyar Turisztikai Program Alapítvány. A szervezet átfogó célja, hogy elősegítse a magyar rendezvényszektor stabilizáslódását és szakmai fejlődését. Ennek egyik állomása a képzési struktúra feltérképezése, és a vonzó rendezvényipari életpályamodell kialakulásának támogatása. A mai naptól <a rel="noreferrer noopener" href="https://raketa.mtpa.hu/" target="_blank">ezen a linken</a> érhető el az interaktív képzési térkép, valamint az ösztöndíjprogram részletei. A felület nemcsak a tanulni vágyóknak, hanem az intézményeknek és az egész szakmának hasznos tartalmakat jelent.



A magyar rendezvényszektorban nagy a munkaerőhiány, ami ellen lépéseket kell tenni - ez derül ki a <a rel="noreferrer noopener" href="https://hetfa.hu/" target="_blank">Hétfa Kutatóintézet</a> és at MTPA <a rel="noreferrer noopener" href="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/Kepzesi-struktura-a-hazai-rendezvenyszektorban_HETFA_2022.06.30_mellekletek-nelkul-v2.0.pdf" target="_blank">kutatásából</a>. A munkaerőhiány egyik oka, hogy a szakma erősen kitett a külső körülményeknek - mint a világjárvány vagy a drasztikus gazdasági változások. A másik fontos oka, hogy a rendezvényipar a szakmásodás előtt áll, vagyis jelen pillanatban nincs kiszámítható életpályamodell a szakemberek részére. Az MTPA két programja, a Rendezvényipari Képzési Támogatás és a Rendezvényipari Képzési Térkép (összefoglaló néven RaKÉTa) az utóbbi problémára válaszol a képzési helyek feltérképezésével és a tanulók anyagi támogatásával.



A képzési térkép egy hiánypótló adatbázis, amely átfogó képet nyújt a Magyarországon fellelhető rendezvényiparral összefüggő képzésekről - legyen az egy specializáció egyetemi alapképzésben vagy egy komplett felnőttoktatási program. Ez elősegíti a képzőhelyek láthatóságát is, valamint az intézmények, a szakma és a tanulni vágyók összekötését, informálását. Emellett az MTPA várja azon intézmények jelentkezését is, akik rendelkeznek rendezvényipari képzéssel, de még nem szerepelnek a képzési térképen.



Az ösztöndíjprogram keretében az MTPA hazai képzőhelyekkel partnerségben támogatja azok tanulóit, így az ösztöndíj nyújtásával már ebben a félévben is több felnőttoktatási intézményben segíti elő a szakemberek utánpótlását. Az ösztöndíjprogram intézményi listájára minden olyan képzőhely jelentkezhet, amelynek portfóliójában szerepel rendezvényszektorral összefüggő képzés, megfelel a<a href="https://raketa.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/MTPA_RAKETA_osztondij_ASZF_2022.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> partnerségi feltételek</a>nek és szerepelteti magát a térképen. 



A RaKÉTa hosszú távú célja, hogy hozzájáruljon a rendezvényszektor szakmai megerősödéséhez, a munkaerőhiány csökkentéséhez, a karrierutak kialakításához, és perspektívát nyújtson azoknak, akik a jövőjüket szívesen látják a rendezvények világában.



A RaKÉTa oldala <a rel="noreferrer noopener" href="https://raketa.mtpa.hu/" target="_blank">ezen a linken</a> érhető el.

Indul a RaKÉTa! - Ösztöndíjprogram és képzési térkép a rendezvényszektorban

**Szükség volt a törvénymódosításra, de felfordulást is okozott, és nem lehet látni azt, hogy pontosan milyen hatással van a rendezvényiparra, vagy még tágabban szemlélve a magyar munkaerőpiacra. Égetően aktuális, és meglehetősen bizonytalan témához érkezett az Magyar Turisztikai Program Alapítvány MeetUp-sorozata. Bár a KATA-törvény módosítása az utóbbi hónapokban lezajlott, még mindig foglalkoztatja az érintetteket, hiszen a módosítások következményeit még csak most érzik meg igazán. Október 12-én az MTPA hetedik MeetUp-rendezvényén erről a témáról beszélgettünk Erdős Ákossal (HelloAgency), Fábián Attilával (Smarteq), Dr. Kecsmárik Viktorral (NAV) és Varga Balázzsal (TIXA).**







A MeetUpok célja, hogy a rendezvényszakma szereplői közösen járhassák körbe a fontos kérdéseket, megismerhessék egymás nézeteit, a különböző területek eltérő kihívásait. A KATA-törvény módosítása is megosztja a szakmát. A MeetUp résztvevői abban azonban egyetértettek - beleértve a jogalkalmazó NAV munkatársát is -, hogy a változtatás drasztikus volt, és igen nagy kihívást jelentett a vállalkozóknak és az őket foglalkoztató cégeknek.







Mivel a beszélgetést érdemes volt a legelejéről elkezdeni, alapozásul **Dr. Kecsmárik Viktor**, a Nemzeti Adó- és Vámihivatal Központi Irányításának osztályvezetője beszélt a KATA-törvény történetéről és a most beállt változásokról, képbe hozva minden jelenlévőt.







A régi KATA-törvény 2012-ben született meg, és eleinte kevés érdeklődés volt iránta, de szépen lassan felfutott a népszerűsége. Olyannyira, hogy 2022-re 400 ezernél is több vállalkozás használta ezt az adózási módot. Az adózási forma megalkotásának célja az egyszerű adózás lehetőségének felkínálása volt, de az évek során ennek a formának is kiderültek a hátulütői. A médiában leginkább azt lehetett hallani, hogy a “kényszerkatázás” a probléma, vagyis, amikor egy munkáltató úgy alkalmazza katásként a munkavállalót, hogy az valójában nem vállalkozó, hanem a cég munkatársa. Ennek elterjedésével óriási hiány keletkezett a központi költségvetésben. De munkavállalói szemmel is érték meglepetések a vállalkozókat, hiszen a katás vállalkozói befizetések után például a nyugdíj összege meglehetősen alacsony volt.







Egyértelművé vált, hogy a törvényen módosítani kell, és erre tettek is kísérletet 2021-ben, amikor is a 3 milliós szabály megszületett. Ennek értelmében egy katás vállalkozó egy cégnek egy adóévben maximum 3 millió forintig számlázhatott a KATA szerint. Gyorsan kiderült azonban, hogy ezt a szabályt igen egyszerű megkerülni, ezért volt szükség a nagy KATA-átalakításra.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/ORB_1242-1-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-330"/></figure>



A KATA helyett alapvetően négy alternatíva kínálkozott: az új KATA választása, az átalányadó, a vállalkozói személyi jövedelemadó illetve az EKHO. Nem volt könnyű azonban a választás, hiszen minden vállalkozás igen egyedi paraméterekkel rendelkezik, nehéz volt megtalálni, hogy melyik alternatíva a legkedvezőbb. A beszélgetés folyamán Varga Balázs (TIXA) azt is hozzátette, hogy sokan máig sem tudják, hogy mi lenne a vállalkozásuk szempontjából a legkifizetődőbb, ezért vannak partnereik, akik a ledolgozott munka után még nem állítottak ki számlát, mert nem tudják, hogy hogyan fogják megoldani. Az új KATA-törvény ugyanis nem engedélyezi a cégek felé való számlázást, és ezért rengetegen nem tudják tovább alkalmazni ezt az adózási módot.







Az átalányadó, a vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve az EKHO választása esetenként nagyobb fizetendő adóösszeget és összetettebb adózási formát eredményezhet, illetve minden esetben egyéni elbírálást igényel, hogy melyik forma a legmegfelelőbb. A beszélgetésen az is elhangzott, hogy a magyar állam ettől a módosítástól 100-150 milliárd forint bevételnövekedést vár, de erre vonatkozóan természetesen még nincsenek kimutatható adatok.







A törvénymódosításról szóló [összefoglaló](https://cms.mtpa.hu/uploads/Dr_Kecsmarik_Viktor_prezentacioja_PDF_243afd7a3c.pdf) után a beszélgetés négy résztvevőjével Tóth Barbara beszélgetett, és elsőként azt a kérdést tette fel, hogy a különböző portfóliójú cégeket hogyan érintette a törvénymódosítás.







**Varga Balázs**, a TIXA nevű jegyértékesítő cég alapítója elmondta, hogy széles palettán mozog a partnereik adózási formája, és azokat, akik eddig a KATA szerint számláztak, nagyon is érintette a változás. Akadtak, akik megszüntették a fiókjukat, átálltak egy másik adózási nemre, és olyanok is, akik új katásként tovább folytatják, az ő esetükben ugyanakkor a TIXA-nak meg kellett oldani, hogy csak magánszemélynek tudjanak értékesíteni. Itt, ahogy a cégvezető is elmondta, azért felmerülnek fogyasztóvédelmi kérdések is, hiszen ezekből a szolgáltatásokból így kizárják például azokat, akik a céges cafetéria-juttatásukon keresztül szeretnének jegyet vásárolni.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/ORB_1289-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-331"/></figure>



Hozzátette, hogy a KATA egyébként nagyon sokat segített a zeneipar fehérítésében, hiszen olyan vállalkozások, zenekarok is a térképre kerültek, akik korábban feketén szervezték eseményeiket.







**Fábián Attila**, a Smarteq vezetője arra tért ki, hogy a KATA-alapú foglalkoztatáson már a kezdetektől látszott, hogy nem tartható fenn hosszú távon, ezért a saját alkalmazottait sem így foglalkoztatta. A Covid-járvány idején ez jól is jött a munkavállalóknak, mert nem voltak kiszolgáltatottak, mint katás társaik. A Smarteq inkább azzal küzd, hogy az eddig katázó partnereik olyan áremeléssel éltek, amelyet nehéz az ügyfelek felé közvetíteni.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/ORB_1341-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-332"/></figure>



**Erdős Ákos**, a HelloAgency vezetője számára hátrányt okozott, hogy ő a versenytársakkal ellentétben bejelentetten foglalkoztatja a munkavállalóit, hiszen így jóval nagyobbak voltak a költségei, mint azoknak, akik katás vállalkozóként alkalmazták az embereiket. Aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jövőben az EKHO hasonló szerepet fog betölteni a piacon. Azt fogalmazta meg, hogy a KATA megszűnésével párhuzamosan inkább a bérjárulékokat kellett volna csökkenteni a piac fehéredéséhez.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/ORB_1294-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-333"/></figure>



Az EKHO ugyanakkor csak egy viszonylag szűk kör számára alkalmazható - ezt már Dr. Kecsmárik Viktor tette hozzá - ezért nem igazán állítható párhuzamba a KATA-val. Ráadásul a jövedelemnek így van egy olyan része, amelyet az általános szabályok szerint kell leadózni, ezért olyan versenyelőnyt biztosan nem fog jelenteni, mint korábban a KATA.







Varga Balázs kiegészítette ezt a felvetést azzal, hogy a rendezvényipar igen sokszínű, és meglehet, hogy bizonyos területeken a KATA károkat okozott, de egyszerűségével a zeneiparban fontos lehetőséget jelentett a pénzügyhöz nem értő, ezért feketéző zenészeknek és munkatársaknak, hogy hivatalossá tegyék tevékenységüket. Alternatíva híján most sokan a feketézéshez térnek vissza.







**Drágul a piac, de miért?**







A rendezvényiparban a katás változások átalakulása miatti megnövekedett adóterhek árnövekedést eredményeznek. De a beszélgetés résztvevői felhívták a figyelmet arra, hogy ez a drágulás több külső tényező együttes eredménye. Mert a KATA-módosítás mellett a gazdasági helyzet és a rezsiemelkedés is nagy hatással van a szakmára. Fábián Attila szerint a KATA-módosítás még elviselhető lett volna a többi körülmény nélkül. Ennek viszont biztosan a piac beesése lesz az következménye.







Varga Balázs megerősítette, hogy a jegyárak is emelkednek, ráadásul ebben a gazdasági helyzetben az emberek kevesebbet költenek kultúrára, szórakozásra, emiatt már most kevesebb jegyet vásárolnak.



**Stabilitásra vágynak a munkavállalók**







Az eddig katázó munkavállalók a jelenlegi gazdasági helyzetben észrevehetően a stabilitásra vágynak, ezért keresik az olyan lehetőségeket, amelyben bejelentett körülmények között tudnak a szakmájukban dolgozni. Ugyanakkor érthetően nem szeretnének kevesebbet keresni, mint eddig, ez viszont a munkáltatónak jóval többe kerül.







A szakma egyébként is munkaerőhiánnyal küzd, hiszen a rendezvényipar erősen kitett volt a Covid viszontagságainak, és most erős hatással van rá a KATA-módosítás, a gazdasági helyzet és a rezsiárak növekedése is. Sok rendezvényipari dolgozó választott más, kiszámíthatóbb pályát a Covid alatt, és most is jellemző, hogy a stabilitás keresése került az első helyre.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/ORB_1277-1-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-335"/></figure>



Varga Balázs szerint ez újabb problémát jelent, hiszen lehet, hogy eddig sok olyan ember vezetett egyéni vállalkozást, akiben nem volt vállalkozó szellem, most viszont sok vállalkozó alkatú ember kényszerül alkalmazotti pozícióba az egyéni stabilitás elérése érdekében.







**Mi lehet a megoldás?**







Arra a kérdésre, hogy egy esetleges társadalmi egyeztetésen milyen változtatásokat javasonának, Erdős Ákos azt mondta, hogy mindenképpen a bérjárulékok csökkentését javasolná, amivel vonzóbb lesz a munkavállalók teljes bejelentése. De nyitott lenne bármilyen társadalmi egyeztetésre, mert a változás legnehezebb része az volt, hogy előzetes egyeztetés nélkül, egyik napról a másikra állított kész helyzet elé mindenkit.







Varga Balázs elmesélte, hogy a zeneiparban készült javaslat a változtatásra, és volt egyeztetés is, amit a Pénzügyminisztérium lesöpört az asztalról, ezért hatás nélkül maradt.







Dr. Kecsmárik Viktor véleménye szerint azt a megoldást kell megtalálni, amely a költségvetési bevételeket és a munkavállalók oldaláról a közterheket egyensúlyban tartja. Ez bonyolult feladat, amit folyamatosan próbál a jogalkotó megoldani.







A változás ugyanakkor sokszor fejlődéssel is járhat, és ennek a KATA-változásnak a hosszú távú hatásaira még várni kell.

Van élet a KATA-törvény módosítása után, de még nem tudjuk, hogy milyen

A Magyarország méretű piacokon a rendezvényfinanszírozás általában több lábon áll. A legnagyobb piaci szereplők és fesztiválok financiális háttere is több forrásból táplálkozik, például jegyvásárlásból, a szolgáltatók helydíjaiból és szponzorációból. Sőt, a közösségi finanszírozás is opció lehet a független művészeti projekteknél. A **BUSH** programjában a **Magyar Turisztikai Program Alapítvány** által szervezett panelbeszélgetés résztvevői **a saját gyakorlataikon keresztül beszélnek a magyar és EU-s forrásokról, és arról a hatékony stratégiáról, amely szilárd alapot jelenthet a tervezéshez.**







**Résztvevők:**



Pintér Nóra (Sziget Fesztivál)



Petrányi Barna (Pro Progressione)



Nagy Krisztián (Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023)



Moderátor: Chikán Eszter (Launching Gagarin)







**Jegyek** konferencia + koncertek: <a href="https://lisztunnep.hu/knnyuzene/20221020/budapest-showcase-hub-konferencia-142613-hu" target="_blank" rel="noreferrer noopener">https://lisztunnep.hu/knnyuzene/20221020/budapest-showcase-hub-konferencia-142613-hu</a>







**BUSH közösségi média:**



Facebook <a href="https://www.facebook.com/budapestshowcasehub" target="_blank" rel="noreferrer noopener">https://www.facebook.com/budapestshowcasehub</a>



Instagram <a href="https://www.instagram.com/budapestshowcasehub" target="_blank" rel="noreferrer noopener">https://www.instagram.com/budapestshowcasehub</a>







A BUSH a Liszt Ünnep része, amelyet a Müpa Budapest és a BUSH Festival Kft. közösen szervez.

Rendezvényfinanszírozásról szóló panelbeszélgetés a BUSH-on

Az Magyar Turisztikai Program Alapítvány fontos célja, hogy láthatóvá tegye a magyar rendezvényszektort a külföldi szakmai partnerek részére is. Erről szól a Visibility. Az MTPA a Brüsszeli Liszt Intézettel közösen új programsorozatot indít a magyar rendezvényipar nemzetközi láthatóságának elősegítésére. A Visibility eseményeire idén két alkalommal látogathatnak el az érdeklődők, elsőként október 25-én a szolgáltatói szektor bemutatójára várják a belga piac képviselőit és a szolgáltatókat, majd december 1-jén elsődlegesen a kreatív-kulturális ipar szereplőire, szervezőire számítanak.







Az MTPA Visibility programja amellett, hogy a magyar rendezvényipar nemzetközi láthatóságát biztosítja, bemutatkozási lehetőséget teremt a szakma olyan hazai szereplői számára is, akiknek van Magyarországon kívül is kapcsolata, jelenléte vagy egyértelmű törekvése a terjeszkedésre, illetve szeretné hazai szolgáltatását külföldön is promótálni, új ügyfélkör felé nyitni.







Az első esemény Brüsszelben a Liszt Intézetben valósul meg október 25-én. Ez a program a magyar rendezvényszektort a szolgáltatók szempontjából tematizálja, és bemutatja a hazai szakma egymásra támaszkodó ökoszisztémáját. A programra elsősorban a szakmai partnereket várják, hiszen a látogatók konkrét esettanulmányokon keresztül nyerhetnek betekintést a magyar piac működésébe, és közösen találhatják meg a további együttműködés és fejlődés alapjait. A rendezvénytechnikai szektor működéséről Fazakas János, a Visual Europe Group képviselője tart előadást. Kenderesy Nadin, az Eventrend Group központi ügyfélkapcsolati igazgatója a profi helyszínek és rendezvényszervezők világát mutatja be, a ticketing és a beléptetés, a készpénzmentes lebonyolítás infrastruktúrájáról pedig a legnagyobb hazai független szolgáltató, a TIXA ügyvezetője, Varga Balázs prezentál.







A belga rendezvényipar szereplői közül kifejezetten várják a szervezők azokat a résztvevőket, akik Magyarországot, mint új célországot illeszteni tudják piacnyitási terveikhez, exportstratégiájukhoz.







A december 1-i rendezvényen a magyar kulturális rendezvények meghatározó szereplőit látjuk vendégül. Ennek a programnak a célja, hogy megmutassa azt a sokszínű palettát, amelynek részei rendezvényhelyszínek (Hungexpo, MÜPA), kulturális ágazatokon átnyúló összművészeti programsorozatok és fesztiválok (Művészetek Völgye, Liszt Ünnep, Veszprém-Balaton EKF 2023), és olyan könnyűzenei eseményhelyszínek (A38 Hajó, Akvárium Klub, Budapest Park), amelyek a kulturális import-export szempontjából vonzó, és folyamatos pezsgésben lévő desztinációnak jelölik ki az országot. Hiszen a társulatok és zenekarok európai turnéjának állandó megállója Magyarország, a közép-kelet-európai régió egyértelmű kulturális központja.







A két Brüsszelben megrendezett esemény felméri az érdeklődést a hasonló MeetUP-ok és a magyar rendezvényipar megismerése iránt, és előrevetíti annak a lehetőségét is, hogy az MTPA további rendezvényeket szervezzen Európa-szerte a Liszt Intézetekkel közösen.

Elindul a Visibility, az MTPA külföldi láthatósági programja - Első állomás: Brüsszel

A júliusban kihirdetett, kisadózókat érintő változások felkészületlenül érték a hazai vállalkozókat, köztük talán kiemelten a rendezvényszektorban dolgozó szellemi szabadfoglalkoztatottakat, szervezőket, szolgáltatókat és technikusokat.







A szeptember 1-től hatályos új KATA törvény ugyanis nagyon rövid idő alatt olyan korlátok közé kényszerítette az addig így adózókat, amelyre eddig még nem volt példa. A nyári szabadságok közepette másfél hónap alatt kellett több százezer vállalkozásnak új adózási formát találnia.







**Bő egy hónappal a változások életbe lépését követően olyan szereplőkkel beszélgetünk**, akiket a mindennapi munkavégzésük, illetve alvállalkozóik, vagy épp megrendelőik kapcsán érintett a változás. Milyen megoldási lehetőségek nyíltak, ki hogyan birkózott meg szervezeti és könyveléstechnikai szinten a törvénymódosítással? Október 12-én, az MTPA évadnyitó MeetUpján az Akvárium Klub VOLT Lokáljában kiderül.







**A beszélgetés résztvevői:**



Erdős Ákos, HelloAgency



Fábián Attila, Smarteq



Dr. Kecsmárik Viktor, Nemzeti Adó- és Vámhivatal



Varga Balázs, TIXA







A beszélgetés elején rövid összefoglalót tart a változásokról Dr. Kecsmárik Viktor.







**Időpont:**



2022. október 12. 18:00 - 19:30







**Helyszín:**



VOLT Lokál, Akvárium Klub (1051 Budapest, Erzsébet tér)







**A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött!**



Regisztráció: <a href="https://forms.gle/4RBY39gpvyu9yGyz8" target="_blank" rel="noreferrer noopener">https://forms.gle/4RBY39gpvyu9yGyz8</a>



Facebook-esemény: <a href="https://www.facebook.com/events/653041609404224" target="_blank" rel="noreferrer noopener">https://www.facebook.com/events/653041609404224</a>

Rendezvény MeetUp #7 - Egy hónappal a KATA után - Gazdasági változások a rendezvényiparban

A Magyar Turisztikai Program Alapítvány és a Hétfa Kutatóintézet közös kutatást indított annak érdekében, hogy feltárja a rendezvényszakmai karrierutakhoz szükséges készségeket és tanulható ismereteket. Ez a kutatás az első, ami a magyar rendezvényszektort mint munkaerőpiacot vizsgálja, apropóját pedig a szektort sújtó súlyos munkaerőhiányra adandó válaszok megtalálása adta. A kutatás során ezért két kérdőíven keresztül fordultak a szakmához a kutatók. Ezek keretében mind a rendezvényszervezők, mind a rendezvényszervezéssel foglalkozó szervezetek vezetői nyilatkozhatnak , elmondhatják véleményüket. Ahhoz pedig, hogy a kutatás valóban segítse a rendezvényszektor közös céljait, kulcsfontosságú a kérdőívek sikere, a rendezvényszakma reprezentatív többségének megszólalása, hozzájárulása.



A kutatók bíznak abban, hogy a reprezentatív mintán alapuló kérdőívekből összegyűlt válaszok, és az ezeken alapuló kutatási eredmény hozzájárulhat a rendezvényszakma szakmakénti tényleges elismeréséhez, a rendezvényszervezés mint karrier- és életút népszerűsítéséhez, valamint a munkaerőhiány megoldásához. A szektorra jellemző munkaerőhiány nem újdonság a rendezvények világában, de tény, hogy a koronavírus-járvány csak tovább súlyosbította azt a tendenciát, amely azt mutatta, hogy hiába van rengeteg rendezvény, egyre kevesebb az elérhető munkaerő, egyre kevésbé vonzó a rendezvényszakma a fiatalok számára. A koronavírus-járvány következményeképpen pedig jelentős mennyiségű szakember hagyta végleg maga mögött korábbi karrierjét, váltott egy biztosabb távlattal rendelkező, kiszámíthatóbb életpályát biztosító szektorba.



A kutatást készítő MTPA és Hétfa Kutatóintézet kiinduló hipotézise, hogy a rendezvényszektor előtt tornyosuló hatalmas kihívásra az egyik megoldás a megfelelő „utánpótlás” megszólításában, képzésében és egy élhető életpályamodell felvázolásában rejlik. A hazai rendezvényszektort jelenleg sújtó munkaerőhiány kontextusában a kutatás célja, hogy feltárja a szakmában rendezvényszervezőként való elhelyezkedéshez és boldoguláshoz, a hosszú távú karrierhez szükséges készségeket és tanulható, képzések keretében elsajátítható ismereteket. Pontosabb képet adjon a rendezvényszervezéssel és abban dolgozók végzettségéről, a bejárható szakmai életútról, illetve arról, hogy a képzési oldal hogyan tud hozzájárulni a munkaerőhiány enyhítéséhez. A kutatás célja feltérképezni mind a munkavállalók, a rendezvényszervezők, mind a munkáltatók, a rendezvényszervezési profillal rendelkező vállalkozások vezetőinek meglátásait, gyakorlati tapasztalatait.



A kérdőívek kitöltése kb. 15 percet vesz igénybe, a kitöltéséhez számítógép használata javasolt, de telefonról is működik. A kérdőívre a válaszokat a meghossszabbított határidőig, szeptember 30-ig várják. A munkáltatói vagy vezetői kérdőívet az alábbi linken, míg a munkavállalói vagy rendezvényszervezői kérdőív itt elérhető el.



<figure class="wp-block-gallery has-nested-images columns-default is-cropped">
<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/kep2.jpeg" alt="" class="wp-image-46"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/kata2.jpeg" alt="" class="wp-image-51"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/slider-img2.jpg" alt="" class="wp-image-60"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/restart22-1036.jpg" alt="" class="wp-image-72"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/restart22-1403.jpg" alt="" class="wp-image-71"/></figure>
</figure>

A rendezvényszakmában dolgozol? Akarsz beszélni róla?!

A Magyar Turisztikai Program Alapítvány legfőbb célja, hogy összefogja a rendezvényszektoron belül a különféle típusú rendezvények szervezőit és szolgáltatóit, segítsen megvilágítani a szektor sajátosságait, és megoldást találni annak átfogó problémáira. A Covid19-járványt követően az iparág egyik legsúlyosabb problémájává a munkaerőhiány vált.



Az MTPA ennek tudatában, a szakma segítésére ösztöndíjprogramot hozott létre: a RaKÉTa, vagyis a Rendezvényipari Képzési Támogatás keretében ösztöndíjas helyeket ajánlott fel rendezvényszervezői, illetve -szolgáltatói képzésekre több felnőttoktatási partnerintézményben. 







**RaKÉTa-partner** lehet bármely felnőttoktatási intézmény, amely a rendezvényszektor számára nyújt releváns képzést. A partnerség feltételrendszeréről bővebb információt a támogatás [Általános Szerződési Feltételei](http://cms.mtpa.hu/uploads/MTPA_RAKETA_oesztoendij_ASZF_4e09189699.pdf) tartalmaznak. 







**RaKÉTa-ösztöndíjas** pedig az lehet, aki felvételt nyer a partnerintézmények nevesített képzéseire - tehát a rendezvényszektorban kíván elhelyezkedni – és legalább folyamatban lévő felsőoktatási tanulmányokat folytat. 







2022-ben a következő négy partnerintézménynél indul a RaKÉTa:



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/szentgyorgy-logo-1024x796.jpg" alt="" class="wp-image-401"/></figure>



**Szent György Hang- és Filmművészeti Technikum** 







**Kik vagyunk?** 



A Szent György Hang- és Filmművészeti Technikum egy kimondottan hangtechnikai képzésekre specializálódott iskola, amely 1998-as létrehozása óta nappali tagozaton, valamint felnőttképzési formában közel 1000 fő számára szervezett meg, államilag elismert hangtechnikus vagy hangosító képzést. Büszkén jelentjük ki, hogy a hangtechnikai szakképzés területén olyan magas minőségű képzéseket alakítottunk ki, amely a hangtechnikai szakmában működő cégek számára jelentőséggel bír, az iskolánkban megszerzett bizonyítványok számos esetben előnyt biztosítanak az elhelyezkedés során. A kiemelkedő szakmai képzés minőségét mutatja, hogy 2017-ben két, 2021-ben egy diákunk is felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetem Mozgókép (Mozgóképes Filmhang) szakára, ahová kétévente 6 főt vesznek fel a többszáz jelentkező közül.



A képzési struktúránkban a szakma elismert szakemberei oktatnak, talán egyedüli képző



intézményként saját, korszerű stúdióval rendelkezünk. Mi vagyunk az egyetlen oktatási intézmény, amellyel a hang- és rendezvénytechnika két legnagyobb szövetsége (Hangszeresek Országos Szövetsége, Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság) is együttműködési megállapodást kötött. 







**Ide jelentkezz, ha…** 



Ha a hangtechnika területén dolgozol és nincs szakképesítésed, de munka mellett kevés időd van megszerezni a szakképesítést. Ha a hangtechnika területén szeretnél dolgozni, érdekel a hangosító képzés, de munka mellett kevés időd van megszerezni a szakképesítést. Iskolánkban kiemelkedő szakmai oktatóktól tanulhatsz a képzés döntő részét kényelmes körülmények között, akár otthon is elvégezheted. 







**Mennyi idő a képzés?** 



A képzés 2022.10.08.-2023.05.22. között zajlik (az online képzési alkalmak döntő többségében csütörtök délutáni-esti időpontokban lesznek). 







**Hány ösztöndíjast fogadnak?** 



10 fő tudunk biztosítani ingyenes képzést, nekik csak a vizsgadíjat kell kifizetni. 







**Jelentkezés:** 



A honlapon megadott űrlapok (önéletrajz, motivációs levél) kitöltésével és visszaküldésével: http://szgyf.hu/hangosito



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/moe_logo_gold_trans-783x1024.png" alt="" class="wp-image-402"/></figure>



**MOE Rendezvényakadémia** 







**Kik vagyunk?** 



\Sajátítsd el a 20 éves rendezvényügynökségi tapasztalaton alapuló modern digitális tananyagunkat a saját időbeosztásodhoz és lehetőségeidhez igazodva, aminek segítségével online, hibrid vagy élő rendezvényeket tudsz szervezni! A rendezvényszervező tanfolyamunkat elvégezve sokkal rövidebb idő alatt válhatsz vállalati rendezvényeket szervező csapat magabiztos aktív tagjává, szervezheted a nyugati színvonalú privát vagy céges eseményedet. Ezen a kurzuson a legalapvetőbb rendezvényszervezői fogásoktól – például egy beltéri rendezvény berendezése, a beszállítók kiválasztása, a rendezvénykellékek ismerete – kezdve megtanulod az olyan mesterfogásokat is, hogyan kell a megrendelő, valamint a vendég számára egyaránt élményt varázsolni, akár egy egyszerű rendezvényből is. További infó: https://rendezvenybiblia.hu/rendezvenymenedzsment-kurzus/ 







**Mennyi ideig tart a képzés?** 



A MOE Rendezvényakadémia tanfolyamai 100%-ig online képzések. Ez azt jelenti, hogy nem oktatunk tanteremben vagy más külsős helyszínen. Az összes oktatási anyagunkat a zárt tagsági rendszerünkben fogod elérni. (ún. e-learning felületen) Így amikor megrendeled és kifizeted a kurzus árát, azonnal hozzákezdhetsz a tanuláshoz. Haladásodat pedig saját időbeosztásodhoz igazíthatod. Onnan és akkor tanulhatsz, amikor neked kényelmes! A zárt oktatási rendszerünkhöz korlátlan ideig kapsz hozzáférést. A zárt tagsági rendszerhez való hozzáférés egyúttal meghatározza azt is, hogy mennyi időd van elvégezni a kurzust. Vagyis akkor fejezed be a tanfolyamot, amikor időd engedi. Egyedül a kiscsoportos webinárokon kell részt venned. Videó anyagainkat bármikor elindíthatod, megállíthatod és újranézheted. Tudásanyagunk korlátlan időtartamig a rendelkezésedre áll. 







Hány ösztöndíjast fogadnak? 



2023. szeptemberéig 50 főt. Képzési programonként maximum 10 fő ösztöndíjast fogadnak. 







**Jelentkezés:** 



Az ösztöndíjprogram jelentkezési időszaka: 2022. szeptember 01-től 2023. augusztus 31. Diplomások vagy a felsőoktatásban tanulók számára, minimum alapfokú nyelvvizsgával rendelkező magyar fiatalok számára. Szükséges dokumentumok a pályázathoz: önéletrajz, motivációs levél, tanulmányi eredményeid átlaga eléri a minimum 3,5 átlagot (elektronikus tanulmányi rendszerből) 







Pályázni a https://rendezvenybiblia.hu/mtpa-rendezvenyszervezo-osztondij-program/ oldalon található űrlapon keresztül lehet.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/werklogo_copy-1024x611.png" alt="" class="wp-image-403"/></figure>



**WERK Akadémia** 







**Kik vagyunk?** 



„Wedd kezedbe a világot!” Ezzel a szlogennel indította útjára 2006-ban egy tucatnyi művész, filmes, stylist a Werk Akadémiát, hogy új ízeket és színeket vigyen a magyar felnőttoktatásba. Az azóta eltelt 16 év bizonyította a Werk létjogosultságát, több ezer végzett és sok, a választott pályáján elhelyezkedő hallgató jelzi munkájának sikerét. A Werk iskola, egyben pedig azok közössége, akik szeretnének önállóan és felelősséggel gondolkodni a jövőjükről és a munkapiaci helyzetükről. A Werk egyik legfontosabb értéke a hallgatók sokfélesége, az a lehetőség, hogy ebben a sokféleségben kapcsolatokat építsenek, barátokat, partnereket, együttműködő társakat találjanak. Célja a művészet olyan menedzsereinek, munkatársainak a képzése, akik a szüntelenül változó helyzetekben is képesek önmagukat megvalósítani, akik több ajtó közül is választhatnak, hiszen előre ma már nem is nagyon lehet tudni, melyik ajtó nyílik és mikor. A Werk mindig is az általa tanított szakmák legfrissebb realitásait mutatja meg. Olyan szakembereket képez, akik felkészült, profi csapatjátékosként be tudnak kapcsolódni a magyar és nemzetközi kulturális életbe, hozzájárulnak ahhoz, hogy kiváló alkotások szülessenek. Ehhez nemcsak alapos ismereteket, hanem sok gyakorlatot, kapcsolatépítési lehetőséget, a szakmájukban elismert tanárokat nyújt.







**Mit tanulhatsz itt?** 



A Werk minden szakon nyújt vállalkozási, pénzügyi, marketing, reklám, kommunikációs és személyes brandet építő ismereteket. És legalább ilyen fontos, hogy hallgatói megismerjék önmagukat, felismerjék saját tehetségüket, képességeiket. Ezt segítik az önismereti, személyiségfejlesztő tréningek. A művészeti menedzselésnek rengeteg területe és árnyalata van. Rendezvény/esemény, fesztivál szervezőjeként, producerként, kurátorként, művészügynökként, impresszárióként éppúgy lehet dolgozni benne, mint egy művészeti intézmény, együttes munkatársaként. A különböző munkaterületek közötti választást, a pontos tájékozódást is megkönnyítendő 2021-től új, 2 modulos képzési modellben folyik a Werkben a képzés. 







Az MTPA ösztöndíjprogramja keretében rendezvényszervező szakra és művészeti menedzser szakra lehet jelentkezni. 







**Mennyi idő a képzés?** 



A képzések 2022. szeptember közepén, október elején indulnak. A képzések 2 modulosak: 1. modul: 2022. október-november-december (7 hét), hetente két hétköznap, 17.00- 20.15-ig; 2. modul: 2023. január-február-március-április (10 hét), hetente két hétköznap, 17.00 – 20.15-ig, plusz a gyakorlatok és a vizsga.







**Hány ösztöndíjast fogadnak?** 



3 főt, művészeti menedzser és rendezvényszervező képzésekre 







**Jelentkezés:** 



A pályázatokat az iroda@werkakademia.hu e-mail címre várják. További infó: https://werkakademia.hu/osztondij/



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/mhrslogok_uj-03-1024x724.png" alt="" class="wp-image-404"/></figure>



**Majdnem Híres Rocksuli:** 







**Kik vagyunk?** 



A Majdnem Híres Rocksuli az ország első zeneipari menedzsment képzése 2008-ban indult, és azóta több száz végzett hallgatónk dolgozik a zeneiparban zenekari menedzsereként, klubokban, lemezkiadóknál, fesztiválszervezőként, szerzői jogvédő szervezeteknél, stadionok és arénák rendezvényein, turnémenedzserként, koncertszervezőként szinte mindenhol a zeneipar területén. Egy tanéves könnyűzenei menedzsment képzésünk mellett folyamatosan indulnak mesterkurzusaink többek között fesztiválszervezés, zenei brandépítés, digitális zeneüzlet, vagy éppen a zenei export témakörében. 







**Ide jelentkezz, ha…:** 



Ha olyan fiatal vagy, akit behatóbban érdekel a könnyűzene története, annak szakmai háttere, illetve tágabb popkulturális összefüggései, ha zenekarok kezdő és haladó menedzsere vagy, netán zenész, zenerajongó, újságíró, PR-területen dolgozó, aki szeretne a zeneiparban érvényesülni, lemezkiadónál, zeneműkiadónál munkát vállalni, fesztivál- és rendezvényszervező lenni – akkor legyél te is Majdnem Híres! 







További infó: www.mhrs.hu 







**Mit tanulhatsz itt?** 



A zeneipar összes szegmensét oktatjuk, ha ezen a területen képzeled el a jövődet, akkor teljes képet kapsz minden piaci szereplő működéséről a klubokban zajló munkától a fesztiválszervezésen át a zenekari menedzsmentig és a lemezkiadókig. 







**Mikor indul a képzés?** 



szeptember 7. 







**Mennyi idő?** 



A képzés egy tanév, szeptembertől júniusig, minden szerdán 17:30-tól, felnőttképzés keretében.







**Mik a feltételek?** 



Mivel az MHRS felnőttképzést folytat, képzés minimális előfeltétele az érettségi bizonyítvány. 







**Hány ösztöndíjast fogadnak?** 



5 ösztöndíjast fogadunk. 







**Jelentkezés:** \



lezárult

RaKÉTa – Rendezvényipari Képzési Támogatás

A Magyar Zenei Menedzserek Egyesülete (ZEME) kezdeményezésére iparági egyeztetés indult a művészeti és kreatív ágazatokban dolgozók érdekképviseleti szervezetei között annak érdekében, hogy javaslatokat dolgozzanak ki a megszűnő KATA rendszer okozta problémák enyhítésére. Az összesen 18 szervezet részvételével működő szakmai egyeztető fórum első lépésként a változásban érintett tevékenységi körök átalányadóba történő átemelését szorgalmazza. Javaslatukat az illetékes kormányzati szervek felé is benyújtják, és további, folyamatos egyeztetést sürgetnek.



A probléma megoldására a több, mint 300 zenei előadót képviselő, 56 magyar könnyűzenei menedzsert tömörítő Magyar Zenei Menedzserek Egyesülete (ZEME) iparági egyeztető fórumot hívott össze összesen 18 szakmai érdekvédelmi szervezet, a Magyar Jazz Szövetség, a Szinkron Alapszervezet, a Magyar Teátrumi Társaság, a MADOKE - Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület, a Magyar Fesztiválszövetség, a Színházi Dramaturgok Céhe, a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete, a Színházi Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Turisztikai Program Alapítvány, a Music Hungary Szövetség Egyesület, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete, a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, a Független Előadóművészeti Szövetség valamint a Számítástechnikai Civil Egyesület bevonásával.



Az eddig megismert és napvilágot látott adóváltoztatási tervezetek nem csak a zene- film- és szórakoztatóiparban dolgozó művészek, valamint a már lekötött szerződések előadások, koncertek, turnék sorsát, de az iparágban dolgozó sok száz és ezer szórakoztatóipari szakember, technikus és koncertszervező életét is alapjaiban forgatják fel, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy az eddigi KATA adózást felváltó új lehetőségek milyen mértékben nehezítik majd meg az iparágban dolgozók életét.



Nem kérdés, hogy hazánk minden állampolgárának erejéhez és anyagi lehetőségeihez képest hozzá kell járulnia a közös teherviseléshez és felelősségvállaláshoz – ez azonban nem lehetetlenítheti el vagy sodorhatja sokkal nehezebb anyagi körülmények közé a COVID 19 járvány által amúgy is sújtott művészek, valamint a „hátországukat” biztosító sok száz és ezer szórakoztatóipari szakember életét.



<figure class="wp-block-gallery alignwide has-nested-images columns-default is-cropped">
<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/vizibilitas.jpeg" alt="" class="wp-image-59"/><figcaption>Lorem</figcaption></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/major-international-16.jpg" alt="" class="wp-image-78"/><figcaption>Ipsum</figcaption></figure>
</figure>



A szervezetek képviselőinek álláspontja szerint a KATA változás okozta nehézségek folyamatos, több körös egyeztetést és a kormányzati döntéshozó szervekkel történő párbeszédet igényelnek. Egyetértve ugyanakkor abban, hogy az adónem változás negatív hatásai azonnali megoldást sürgetnek, azzal a javaslattal fordulnak a kormányzat képviselői felé, hogy az iparág érintett tevékenységeit emeljék át az átalányadó 80-20%-os rendszerébe.



Az érdekvédelmi fórum a most megfogalmazott konkrét megoldási javaslat mellett további lehetséges formákon is dolgozik, amelyeket a szakmai nyilvánosság bevonása mellett folyamatosan szeretnének egyeztetni az illetékes kormányzati szereplőkkel.

KATA változás – Iparági összefogás

Összegyűjtöttük milyen programok várnak bennünket az augusztus 20-i hosszú hétvégén országszerte. 







**Szent István napi ünnepségsorozat, Budapest** 



Augusztus 19-én elkezdőik a főváros több napon át tartó Szent István-napi fesztiválja. Ezen a hétvégén Budapesten 17 helyszínen, több száz különféle programmal készülnek. Pénteken a programok a Kossuth Lajos téren kezdődnek a zászlófelvonással és a honvédtisztjelöltek avatásával. A rendezvényen beszédet mond Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter is. Az ünnepség után a Parlament előtt, a Dunán a Magyar Honvédség tart majd légi parádét. Az Országházban pénteken 12 óráig, majd szombaton 10 és 16 között megtekinthető a Szent Korona. A Várkert Bazár mellett megnyílik a Magyar Ízek Utcája is, ahol meg lehet kóstolni az ország tortája és az ország cukormentes tortája verseny győzteseit, valamint a Szent István-napi kenyeret. A Március 15. téren a nemzet nagy sportolóit és olimpikonjait mutatják be, a budai várban pedig többek közt a Mesterségek Ünnepével várnak. Hagyományteremtő céllal délután az Andrássy úton felvonulás indul és megrendezik a Szent Jobb-körmenetet is. A mozgalmas nap csúcspontja este 9-kor lesz, „Európa legnagyobb tűzijátékát” nézhetjük az égre pillantva. A Szent István Nap programjai ezen a honlapon: https://szentistvannap2021.hu érhetők el.







**Kenyérlelke Fesztivál** 



Az államalapítás ünnepe egyben az új kenyér ünnepe is. Ehhez kapcsolódik az idén hetedik alkalommal megrendezésre kerülő [Kenyérlelke fesztivál](http://www.kenyerlelke.hu) is, amelyet a MOMkult kertjében rendeznek meg augusztus 19-én és 20-án. A fesztiválon összegyűlnek a gazdák, molnárok és pékek, hogy megosszák egymással tapasztalataikat és természetesen termékeiket – melyekből pedig természetesen mi is kóstolhatunk!







**Királyi Napok, Székesfehérvár**



Székesfehérvár a királyok városa. Augusztus 20-án óriásbábok lepik el a belvárost, 21-én pedig középkori hangulatban bogozhatjuk az Árpád-házi rokoni szálakat. A Királyi napok látogatóinak a város minden nevezetes pontját ajánlott felkeresni, ha nem akarnak lemaradni a legjobb programokról: a Városház téren a királyok mellett hagyományőrzők és katonazenészek szórakoztatják a közönséget, a Csónakázó-tónál pedig klasszikusokat hallgathatunk csónakban ringatózva. A Bory-várnál művészkorzót tartanak, az Aranybulla emlékműnél pedig a Koronázási szertartásjátékot rendezik meg. Sőt, egy száz négyzetméteres sakktáblán történelmi csatát is játszhatunk! A Királyi Napok programjai ezen a linken: https://kiralyinapok.szekesfehervar.hu/ érhetők el.







**Debreceni Virágkarnevál**



Bár a karneváli felvonulás a járványhelyzet miatt elmarad, így is érdemes Debrecenbe látogatni augusztus 20-án és gyönyörködni a szebbnél-szebb kompozíciójú virágkocsikban. Ebben az évben 14 különleges virágkompozíció lesz a Debreceni Virágkarneválon, a kocsikat a Nagyerdei körúton lehet majd megcsodálni. A Szent Koronát ábrázoló virágkocsit a debreceni bemutató után Nagyváradra is elvszik, majd szeptember elején a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus résztvevői is szemügyre vehetik Budapesten.



A virágkocsik 21-én és 22-én is megtekinthetők a Kossuth téren és a Piac utcán ingyenesen és védettségi igazolvány nélkül.







**Bor és Kenyér Ünnepe, Siófok**



A „Balaton fővárosába” minden évben kész fesztivál kerekedik az augusztus 20-a köré, idén pedig a fesztiválmentes hónapokat ellensúlyozva 10 napon keresztül – augusztus 13 és 22. között – várják a vendégeket Siófok hajóállomására. Augusztus 20-án kihirdetik a „Siófok Város Bora 2022” címet, lesz kenyérszentelés, táncház, az olimpiai élményeiről mesél Siófok úszó olimpikonja, Németh Nándi és a legkisebbekre is gondoltak a gyerekműsorokkal. Szállj szállj… címen ünnepi műsor is lesz Jónás Andi, Zöld Csaba és Fiala Balázs színművészek előadásában és természetesen a tűzijáték sem marad el. Az este zárásaként Oláh Gergő lép fel. A teljes programsorozat ide kattintva: 



https://csodalatosbalaton.hu/programok/gasztro-programok/bor-es-kenyer-unnepe-2021-siofok/ érhető el.







**Szent István Napok, Keszthely**



Keszthelyen [augusztus 20-án](https://www.keszthelyiprogram.hu/keszthely-augusztus-20/) a szórakozásé és a kulturált kikapcsolódásé lesz a főszerep. Az előző évekhez hasonlóan az elmaradhatatlan tűzijáték mellett több zenei programmal is készülnek a balatoni városban. A fellépők közt lesz többek közt a Kalimpa zenekar, Nagy Bogi, Pély Barna, a Happy Dixiland Band és az Intermezzo Latin Club is. A Balaton-parton, a móló melletti sétányon a Nyugat-Balatoni Ízek sétányán lehet megkóstolni a környékbeli finomságokat, a Festetics-kastélyban pedig történelmi lovasfesztivál lesz a hétvégén. Aki egy igazán izgalmas helyről nézné a tűzijátékot, az hajóra is szállhat és a Balaton közepéről gyönyörködhet a „tüzes játékokban”.







**Szent István Napi Zenei Fesztivál, Esztergom**



Esztergomban egy hetes zenei fesztivállal ünneplik a Szent István napot. Augusztus 13-21. között a Nagy Duna sétány melletti Rugby Clubban, a Fesztiválszigeten számos koncert és program között válogathatunk. Augusztus 20-án egész nap zenés programok, borkóstoló várja a látogatókat, lesznek koncertek és a Könyvkultúrát népszerűsítő ingyenes program is. Az estre Radics Gigi ingyenes koncertje teszi fel a koronát. A programokról [ide kattintva](https://fesztivalsziget.hu/ ) lehet tájékozódni.







**Légiparádé és tűzijáték, Szolnok** 



Szolnokon összesen négy helyszínen zajlanak majd a Szent István napi programok. A Tisza-park elsősorban a kisgyermekes családoknak készül programokkal, ahol gyerekműsorok, foglalkoztatók és kirakodóvásár lesz. A Tiszai Hajósok terén a zene lesz a középpontban, itt számos koncertet hallgathatunk meg, nemcsak 20-án, de egész hétvégén. A Tisza-parton és a Tisza felett látványos légiparádéval készülnek, este pedig megnézhetjük a folyó felett dördülő tűzijátékot is. A részletes programterv itt érhető el: https://www.szolnoktersegiprogramok.hu/szent-istvan-nap-2021-augusztus-20-21-6197.htm

Ezek a programok várnak augusztus 20-án

**A Magyar Zenei Menedzserek Egyesülete (ZEME) kezdeményezésére iparági egyeztetés indult a művészeti és kreatív ágazatokban dolgozók érdekképviseleti szervezetei között annak érdekében, hogy javaslatokat dolgozzanak ki a megszűnő KATA rendszer okozta problémák enyhítésére. Az összesen 18 szervezet részvételével működő szakmai egyeztető fórum első lépésként a változásban érintett tevékenységi körök átalányadóba történő átemelését szorgalmazza. Javaslatukat az illetékes kormányzati szervek felé is benyújtják, és további, folyamatos egyeztetést sürgetnek.**



A probléma megoldására a több, mint 300 zenei előadót képviselő, 56 magyar könnyűzenei menedzsert tömörítő Magyar Zenei Menedzserek Egyesülete (ZEME) iparági egyeztető fórumot hívott össze összesen 18 szakmai érdekvédelmi szervezet, a Magyar Jazz Szövetség, a Szinkron Alapszervezet, a Magyar Teátrumi Társaság, a MADOKE - Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület, a Magyar Fesztiválszövetség, a Színházi Dramaturgok Céhe, a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete, a Színházi Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Turisztikai Program Alapítvány, a Music Hungary Szövetség Egyesület, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete, a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, a Független Előadóművészeti Szövetség valamint a Számítástechnikai Civil Egyesület bevonásával.



Az eddig megismert és napvilágot látott adóváltoztatási tervezetek nem csak a zene- film- és szórakoztatóiparban dolgozó művészek, valamint a már lekötött szerződések előadások, koncertek, turnék sorsát, de az iparágban dolgozó sok száz és ezer szórakoztatóipari szakember, technikus és koncertszervező életét is alapjaiban forgatják fel, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy az eddigi KATA adózást felváltó új lehetőségek milyen mértékben nehezítik majd meg az iparágban dolgozók életét.



Nem kérdés, hogy hazánk minden állampolgárának erejéhez és anyagi lehetőségeihez képest hozzá kell járulnia a közös teherviseléshez és felelősségvállaláshoz – ez azonban nem lehetetlenítheti el vagy sodorhatja sokkal nehezebb anyagi körülmények közé a COVID 19 járvány által amúgy is sújtott művészek, valamint a „hátországukat” biztosító sok száz és ezer szórakoztatóipari szakember életét.



A szervezetek képviselőinek álláspontja szerint a KATA változás okozta nehézségek folyamatos, több körös egyeztetést és a kormányzati döntéshozó szervekkel történő párbeszédet igényelnek. Egyetértve ugyanakkor abban, hogy az adónem változás negatív hatásai azonnali megoldást sürgetnek, **azzal a javaslattal fordulnak a kormányzat képviselői felé, hogy az iparág érintett tevékenységeit emeljék át az átalányadó 80-20%-os rendszerébe.**



Az érdekvédelmi fórum a most megfogalmazott konkrét megoldási javaslat mellett további lehetséges formákon is dolgozik, amelyeket a szakmai nyilvánosság bevonása mellett folyamatosan szeretnének egyeztetni az illetékes kormányzati szereplőkkel.

KATA változás – Iparági összefogás és konstruktív javaslatok

A szellemi- és szabadfoglalkozásúak számára a 2022. július 11-én beterjesztett, majd egy nappal később már el is fogadott KATA adónem módosítás végzetes következményekkel járhat. A rendezvényiparban a szabadúszók száma meghaladja a 200 000 főt, ezeknek a munkavállalóknak most szeptember 1-ig van lehetőségük arra, hogy megtalálják a számukra a továbbiakban leginkább kedvező adózási és társadalombiztosítási formát. Mindeközben az iparági érdekképviseleti szervezetek összefognak, és közös közleményben kérik az országgyűlést a tervezet finomhangolására.



Beterjesztéséhez képest egy nappal később, július 12-én kedden már tárgyalta, és el is fogadta a parlament a KATA szigorítást. Az adózási forma összességében csaknem félmillió, a rendezvényiparra nézve több mint kétszázezer, ezen belül a kreatív iparban, valamint szellemi munkát végzők között is körülbelül 150 000 munkavállalót érint. Az érdekvédelmi szövetségek, civil szervezetek, és az utcára vonulók is ugyanazt kérik: egy átgondolt, kölcsönös diskurzus alapján kialakult módosítást, ami lehetővé teszi, hogy folytatni tudják tevékenységüket.



Az adminisztrációs terhek várható növekedése mellett a törvénymódosítást kritizálók nehezményezik, hogy a változással a „kifehérített” gazdasági tevékenységek visszafordulnak egy olyan útra, amelyről egy évtizede éppen le tudott térni az addig feketén jövedelmet szerzők nagy része: „…újra növekedni fog az adóelkerülés, miközben az általános szabályok szerinti adózásba kényszerülő iparági egyéni vállalkozások újra osztalékágon illetve „elköltségeléssel” vennék ki a jövedelmet, az adó behajtási költsége növekedni fog, az alkotók pedig adminisztrációval foglalkoznak alkotás helyett.” – áll a Music Hungary Szövetség közleményében is.



A törvénymódosításban ugyanis az szerepel, hogy 2022. szeptember 1-től KATA adózási formában egységesen havi 50 000 Forintra emelkedik a befizetendő kötelező adóteher, 18 millió forintra emelkedik az adózók éves bevételi összeghatára, viszont a kisadózók ezentúl cégeknek és állami intézményeknek nem állíthatnak ki számlát – kivételt képeznek a szigorítás alól a taxisok.



A fent idézett közleményből is kiderül, hogy a kreatív iparban tevékenykedők számára ugyanannyira nem életszerű az elfogadott törvénymódosítás, mint sok más, utcára vonuló kiskereskedő számára sem: „A kreatíviparban dolgozók … (a zene mellett a film, a képzőművészet, a design, a divat, az irodalom, a táncművészet és bizonyos értelemben a tudomány) … legtöbben nem munkaviszonyban végzik tevékenységüket. Ezeket a területeket összekötik a munkavégzés jellegzetességei, így a projektszerűség, a gyakori helyváltoztatás, a megrendelők száma és természete.” Az iparági szervezetek képviselői megkezdték az egyeztetéseket, hogy a változtatás ellen közösen, egy mindenki számára élhető javaslattal álljanak elő.

Így változik a katás adózás szeptembertől

A Magyar Turisztikai Program Alapítvány szezonnyitó konferenciája középpontjában idén a rendezvényiparban jelenlévő munkaerőhiány és az arra való megoldáskeresés áll. A járványhelyzetből éppen csak kilábaló terület legnagyobb kihívása ebben az időszakban az utánpótlás biztosítása, így a konferencia fókuszába a hazai iparági szakemberképzések bemutatása kerül. A Rendezvény ReStart 2022 konferencián emellett szó lesz még az elmúlt év iparági változásairól és szakpolitikai intézkedésekről, illetve az e környezetben való rendezvényszervezés új megoldásairól, kulcskészségeiről is. Az MTPA a résztvevőket kollektív tudásmegosztásra és közös fejlődésre invitálja május 31-én a Bálnába.



A Rendezvény ReStart konferencia tavaly azzal a céllal indult útjára, hogy közös platformra terelje a teljes hazai rendezvényipart. A rendezvények újraindulásának nehézségeit maga mögött hagyva, 2022-ben a Rendezvény ReStart konferencia szezonnyitó eseményként hívja össze az iparág szereplőit. A program tematikája ezúttal is a szakmában jelenlévő problémákra és azok megoldási lehetőségeikre koncentrál: idén a fókuszban a munkaerőhiány és az arra részben választ jelentő iparági szakemberképzések, az „utánpótlásnevelés” áll.



Az MTPA és kutatási partnere, a Hétfa Kutatóintézet az idei konferencián prezentálja a készülő hazai rendezvényipari oktatás térképét. A szakemberek oktatásának-képzésének ügyével számos előadás és kerekasztal-beszélgetés foglalkozik majd. Az iparág szereplői és a releváns felnőtt- és felsőoktatási intézmények képviselői egy speed meetingen vitathatják meg a szakemberekre vonatkozó kereslet és kínálat helyzetét. A program emellett lehetőséget biztosít egyes szakmai kulcskészségek fejlesztésére is.



A ReStarton a fő fókusztéma mellett megjelennek további aktualitások is: esettanulmányokon keresztül megismerhetjük például azt, milyen előnyei és buktatói vannak egy-egy globális formátumú esemény – mint az MTV EMA vagy a Bocus D’Or – megszervezésének, vagy hogy hogyan lehet fél év alatt megszervezni a vizes világbajnokságot. Az esettanulmányok mellett a résztvevők tréningeken és workshopokon merülhetnek el egy-egy speciális témában, mint például a fenntartható rendezvények szervezésében, zenés rendezvények jogosításában vagy éppen a tárgyalástechnikában. A Rendezvény ReStart 2022 konferencia május 31-én, a Bálnában lesz. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További információ elérhető a www.mtpa.hu oldalon és az Alapítvány Facebook-oldalán.

A rendezvényipari képzésekre fókuszál az idei Rendezvény ReStart konferencia

Fenntartható rendezvényszervezés, globális formátumú események, a nemzetközi koncertek visszatérése és a júniusi vizes világbajnokság szervezése is téma lesz a Magyar Turisztikai Program Alapítvány szezonnyitó konferenciáján. Az esemény fókuszában idén a rendezvényiparban jelenlévő munkaerőhiány és annak lehetséges megoldásai állnak, így a konferencián bemutatkoznak a releváns hazai felsőoktatási intézmények és felnőttoktatási képzőhelyek, de szó lesz az elmúlt év iparági változásairól és szakpolitikai intézkedéseiről is május 31-én, a Bálnában.



<blockquote class="wp-block-quote">A Rendezvény ReStart 2022 teljes programja a www.rendezvenyrestart.hu oldalon érhető el. A konferencia látogatása ingyenes, de regisztrációhoz kötött: https://tixa.hu/rendezveny_restart_2022</blockquote>



A Rendezvény ReStart a Magyar Turisztikai Program Alapítvány szezonnyitó szakmai eseménye, amelynek célja, hogy összehívja a rendezvényipar szereplőit, bemutassa az elmúlt év változásait, közösen megoldást keressen az iparágban felmerülő problémákra, hogy létrejöjjön egy, a rendezvények és a rendezvényszakma fejlődését támogató, a közös érdekeket értő és segítő ökoszisztéma. A konferencia középpontjában idén a rendezvényiparban jelenlévő munkaerőhiány és az arra való megoldáskeresés áll. A rendezvényipar egyik legnagyobb vesztesége, hogy a koronavírus-járvány következményeként a hang-, fény-, és színpadtechnikusok tömegével hagyták el a szektort, hiszen a járványügyi intézkedések hatására kénytelenek voltak új megélhetést keresni. A trend a korlátozások felengedése óta ugyan valamelyest csökkent, de a technikai területen a szakemberhiány nem szűnt meg: érzékelhetően kevesebb technikus maradt, illetve tért vissza a szakmába. A hiányt új szakemberek képzésével lehetne enyhíteni, de a képzőhelyek így óriási feladattal állnak szemben, ami azonban legalább ekkora lehetőséget is jelent. A technikusképzés magyarországi helyzetéről és a nemzetközi piac alakulásáról a Szent György Hang- és Filmművészeti Technikum vezetőjével és alumnuszával beszélgetünk. Szintén a konferencián mutatják majd be a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ az MTPA felkérésére készített oktatási-képzési kutatás előzetes eredményeit is. Az előadás során az iparági szereplők – a potenciális munkáltatók – információt szerezhetnek arról, hogy itthon milyen képzéstípusok léteznek és ezek milyen képzést nyújtanak. A konferencián egy „speed meeting” keretében lehetőség nyílik arra is, hogy megvitassák a szakemberképzés keresleti és kínálati oldalát az iparági szereplők és a felsőoktatási, valamint felnőttképzési intézmények szakfelelősei és képzésvezetői.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/ReStart-scaled.jpg" alt="" class="wp-image-79"/><figcaption>Taska</figcaption></figure>



Az elmúlt évre reflektálva, esettanulmányokon és bemutatókon keresztül megnézzük, milyen tanulságok vonhatók le a közelmúlt nagy rendezvényeiből, mint például a 2022-es férfi kézilabda Euróba-bajnokság, az MTVA EMA, a Bocus D’Or vagy éppen a járványügyi korlátozások folyamatos változásaihoz igazodó MaReSz Event Touch. Szó lesz még a nemzetközi koncertek visszatéréséről és arról is, hogyan lehet fél év alatt megszervezni a vizes világbajnokságot. Az esettanulmányok mellett a résztvevők tréningeken és workshopokon merülhetnek el egy-egy speciális témában, mint például a fenntartható rendezvények szervezésében, a digitális kommunikáció kihívásaiban, a zenés rendezvények jogosításában vagy a tárgyalástechnikában. A látogatók megismerkedhetnek az új beléptetési és ticketing rendszerekkel, valamint a magyar turizmuságazat stratégiájának egyik legfontosabb pillérével, az adatvezérelt ágazatirányítással, ezen belül is a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, vagyis az NTAK rendszerével.



A konferencia egyik erőssége, hogy a teljes rendezvényszakmát megszólítja. Ugyanúgy vár vendégeket és hoz előadásokat az üzleti rendezvények világából, mint a kulturális és sporteseményekéből, ezzel is elősegítve az iparági párbeszédet, az információáramlást és az egymástól tanulást. A Rendezvény ReStarton megismerhetjük az iparági érdekképviseleti szervezetek aktuális céljait, és megnézzük azt is, milyen mindenkit érintő szakpolitikai intézkedések léptek életbe az elmúlt évben.



<figure class="wp-block-gallery has-nested-images columns-default is-cropped">
<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/308203396_157958263549379_6697504871001664952_n.jpg" alt="" class="wp-image-58"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/rendezveny.jpeg" alt="" class="wp-image-61"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/306719183_156389997039539_3869607876349662178_n.jpg" alt="" class="wp-image-43"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/305924803_407130178239328_6635315987993644088_n.jpg" alt="" class="wp-image-47"/></figure>
</figure>

Teljes a Rendezvény ReStart 2022

**A kulturális ágazat és a zeneipar aktuális helyzetéről és az újraindítás lehetséges irányairól tart csütörtökön online beszélgetést a Music Hungary Szövetség és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Kultúragazdasági Szakosztálya.**







A beszélgetés során szó lesz az ágazat covid-okozta gondjairól, a kilábalásról, az eddigi kormányzati segítségről és az esetleges 5 százalékos kulturális áfa kérdéséről is. **A beszélgetést az MKT YouTube csatornáján, május 13-án 14 órától lehet majd élőben követni:**



<a href="https://www.youtube.com/channel/UCQn9xUBg0ybiPRfB2QM4QOA/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">https://www.youtube.com/channel/UCQn9xUBg0ybiPRfB2QM4QOA</a>



A rendezvény elején Szilágyi Dávid, a PricewaterhouseCoopers tanácsadója mutatja be a PwC szakértőinek a témában készült részletes elemzését, az azt követő kerekasztal-beszélgetés keretében pedig Demeter Szilárd, a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos; Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója, az MKT elnökségi tagja; Kádár Tamás, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. cégvezetője és Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke osztják meg gondolataikat a hallgatósággal. A beszélgetést Birinyi József, az MKT Kultúragazdasági Szakosztályának elnöke vezeti.

A kultúra és a zeneipar a covid alatt és után – online beszélgetés

**A Magyar Turisztikai Program Alapítvány ismét megrendezi Rendezvény ReStart konferenciáját a teljes rendezvényipar problémáira és annak lehetséges megoldásaira fókuszálva. Az iparágban jelenlévő munkaerőhiányra reagálva idén a hazai képzési paletta is bemutatkozik, valamint különféle workshopokkal, az elmúlt év újdonságait és sajátosságait bemutató előadásokkal, esettanulmányokkal gazdagodik a május 31-i konferencia.**



Tavaly a Rendezvény ReStart konferenciát azzal a céllal rendezték meg, hogy iránytűt adjon a rendezvényszektornak a másfél évig tartó lezárások utáni újrainduláshoz, hogy párbeszédet teremtsen ne csak egyes szakmai ágazatok szereplői, de az egész rendezvényszakma között, legyen az érintett szabadidős vagy üzleti eseményekben. A tavalyi konferencia sikerén felbuzdulva, a Rendezvény ReStart 2022 immáron szezonnyitó eseményként várja a rendezvényipar képviselőit.



A konferencia célja, hogy ismét összehozza a rendezvényipart, és az elmúlt év tapasztalatai alapján tovább építse az összefogást, amellyel az érintett hazai szereplők összehangoltabban, egymás iránt tanúsított több megértéssel, és hasonló szabályozási keretek között tudnak együttműködni.



Ennek elősegítésére idén is döntéshozók és szakemberek segítségével igyekszünk megérteni a rendezvényszabályozás és a rendezvényfinanszírozás rendszerét, lekövetni annak változásait, ütköztetve a döntéshozók és a szakmában dolgozók tapasztalatait a témában. Emellett fontos szerepet kap a tudásmegosztás, és az elmúlt év tapasztalatainak megvitatása esettanulmányokon keresztül. A munkaerőhiány okozta problémákra reagálva idén először a hazai képzési paletta is bemutatkozik – a középiskoláktól a felnőttoktatáson át a felsőoktatásig –, hogy ezek megismertetésével hosszú távon elősegítsük a munkaerőhiány csökkentését.



Előadások során megismerhetjük a szolgáltatói szektor legérdekesebb iparági újdonságait és trendjeit, valamint a résztvevők tréningek és workshopok segítségével mélyülhetnek el egy-egy témában. Ezek közt is kiemelt szerepet kap a mentális egészség és a fenntarthatóság témája.



A Rendezvény ReStart 2022 konferencia május 31-én, a Bálnában lesz. A belépés ingyenes, de [regisztrációhoz kötött]( https://tixa.hu/rendezveny_restart_2022). A konferencia szervezője a Magyar Turisztikai Program Alapítvány (MTPA), amelynek célja, hogy létrejöjjön egy, a rendezvények és a rendezvényszakma fejlődését támogató, a közös érdekeket értő és segítő ökoszisztéma.

Rendezvény ReStart 2022 – ismét összegyűlik a hazai rendezvényszektor

Bár, csak az év pár napján történnek, a fesztiválok megszervezése napjainkban folyamatos előkészítéssel jár. A szervezők egész évben azon vannak, hogy olyan tartalmat gyártsanak, amivel elérik a látogatókat, létrehoznak és fenntartanak egy közösséget, és kiszolgálják a szponzorokat is. Az évadzáró Rendezvény MeetUp-on folytattuk a fesztivál témát, megvizsgálva hogyan lesz fesztivál egy egész várost megmozgató futóverseny, egy szakmai közönségnek szóló rendezvény és egy érdeklődési kör mentén szerveződő kulturális eseményt. Ebben Kocsis Árpád, a Budapest Sportiroda versenyigazgatója, Tóth Gergely, a HR Fest alapítója és Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója voltak partnereink.



Manapság bármilyen rendezvény után odateszik a fesztivál szót abban a reményben, hogy így az a közönség számára vonzóbbá válik. Emiatt napjainkban egyre nehezebb jól meghatározni, mit is jelent pontosan ez a szó, milyen tartalmat várhat el egy ilyen rendezvénytől a látogató. A februári MeetUp-unkon, amikor a fesztiválosodás jelenségét boncolgattunk, abban minden vendégünk egyetértett, hogy a fesztivál a hétköznapokból való kiszakadást (LINK), a nem hétköznapi élményt jelenti, egy, a karneválhoz hasonlítható megmozdulást. A fogalom azonban az elmúlt időszakban kissé elhasználttá vált.



A HR Fest alapítója, Tóth Gergely már bemutatkozásában is megjegyezte: akkor hozták létre a HR Festet, amikor még nem hívtak mindent fesztiválnak. A HR Fest a professzionális HR-eseknek szóló fesztivál, amivel a szervezők szerették volna felrázni az ennek szakmai közönségnek szóló unalmas üzleti eseményeket, és egy olyat szervezni, ami után nem csak az ételről kapnak visszacsatolást.



Valuska László sokáig újságíróként látogatta a fesztiválokat. A Könyvesblog kapcsán merült fel a gondolat, hogy ez az irodalom által mozgatott közösség is elkezdhetne olyan eseményeket szervezni, ahová ők maguk is szívesen mennének. Így született meg a Margó Fesztivál, ahol az jelentette a kihívást, hogy míg a fesztiválon általában tartalmat fogyasztunk, a könyvolvasást, az irodalmat nem lehet konkrétan színpadra vinni, csak a róla való beszédet.



Kocsis Árpád a rendszerváltás előtt kezdett el sportesemények szervezésén dolgozni. Közgazdászként azzal keresték meg, hogy segítsen szponzorok felkutatásával és bevonásával megoldani a sportesemények finanszírozását. Majd a rendszerváltást követően a nyugati cégek és szponzorok hozták az anyaországbeli cég- és mozgáskultúrát is, aminek köszönhetően Árpádék mára felépítettek egy cégbirodalmat egy komplett szabadidő sportesemény-hálóval.



A felvetéssel, miszerint a fesztiválszervezés egyfajta trend lett, amely következtében maga a fogalom erodálódott, Tóth egyetértett. Folytatva a gondolatmenetét kifejtette, hogy szerinte a koronavírus-járvány kevés pozitívuma közé tartozik, hogy az emberek sok mindent felülvizsgáltak, mérlegre tették, hogy jól működik-e úgy, ahogy korábban megszoktuk. Ilyen például az irodai bejárás és a munka viszonya is, amit sok cégnél elkezdtek újragondolni. Ez történik az eseményeknél is, amelyek korábban egyet jelentettek az utazással, kiöltözéssel, evéssel, kapcsolatépítéssel. Szerinte, ha az események szervezői tudatosan átgondolják mi az, amit egy-egy célcsoportnak adnak, és mi az, amire szükség van, akkor egyfajta reneszánsza is eljöhet a rendezvényeknek. A járvány alatt megszokottá vált online eseményeknél is szét lehet szálazni, hogy mi az, ami pozitívumként jelenik meg az on site-nal szemben, azaz érték – például online olyan előadók tudnak bekapcsolódni, akik egyébként elérhetetlenek lennének –, és mi az, ami nem pótolható a technikával sem –&nbsp; például a kapcsolatépítés az előtérben, szünetekben.



Valuska is egyetértett azzal, hogy a járvány alatt sok mindent újra kellett definiálni. Ő alapvetően tartalomként közelíti meg a fesztiválokat, azaz ilyen értelemben a Netflix-szel és a Spotify-jal versenyeznek. Ebből a megközelítésből a fesztivál plusz értéke, amit ott helyben, újdonságként megkap a fogyasztó. A fesztiválokban a kiszámíthatatlanság, a zsizsegés, a személyes találkozó varázsa az, ami kiemeli őket más tartalmak sorából. Hiszen hiába tudja a látogató pontosan, hogy milyen dalok hangzanak majd el például egy koncerten, mindig lesz valami olyan, ami váratlan élmény.



Kocsis a BSI-vel évente több százezer embert mozgat meg: itt nem nézők gyűlnek össze, hogy a profi sportolóknak szurkoljanak, hanem a résztvevők vannak többségben, akik szabadidős sportolóként azért mennek el, hogy lefussák vagy éppen ússzák, tekerjék a kitűzött távot, amire akár hónapokat, éveket edzettek. Míg manapság némelyik eseményre 30 ezer ember is benevez, és őket kísérik a családtagok, barátok, addig egy-két évtizeddel korábban az ilyen sportesemények jobbára annyiról szóltak, hogy az igazán sportos emberek teljesítették az adott távot, majd távoztak. Ma már azonban az „átlagember” is képviselteti magát ezeken a versenyeken, ennek köszönhetően alakultak ki a rövidebb távok is, és lettek hosszabb szintidők. Ami a szurkolótábort illeti, ha már úgyis ott vannak, miért ne indulhatna addig a család többi tagja egy rövidebb távon, nézhetne meg addig egy kiállítást, vagy próbálhatna ki más sportokat? Kocsis elmondása szerint az elmúlt 15 évben meg kellett tanulniuk először is azt, hogy mi is az a fesztivál, majd azt, hogy egy egyszerű, amatőr sporteseményből hogyan tudnak olyan tömegrendezvényt csinálni, amin mindenki jól érzi magát. Egyébként tudatosan nem használják minden versenyükre a fesztivál szót. Azaz a tömegsportok esetében a fesztivál még egyáltalán nincs lejáratva, a tömegsport ebből a szempontból teljesen más irányt jár be, mint például a kulturális rendezvények. Azt azonban már megtanulták, hogy a kint lévő tömeg szórakoztatására nem az a legjobb út, hogy zenei programot szerveznek, ezekre az eseményekre egyszerűen nem a sztárvendég miatt érkeznek a látogatók, hanem azért, hogy teljesítsék a kitűzött távot, vagy éppen szurkolóként támogassanak valakit.



Fontos a misszió



Mindhárman egyetértettek abban, hogy az olyan a fesztiváloké a jövő, ahol van valamilyen misszió, amely köré egy jól definiálható közösség alakul. Legyen szó arról, hogy megmutassák az embereknek, hogy jól is érezhetik magukat munka közben, hajtsa őket az irodalom vagy éppen a sport szeretete, a fontos, hogy legyen egy közös érdeklődési kör. Azaz, attól működik jól egy fesztivál, hogy a közönség rászabott, érdekes tartalmat kap. Értékes tudást, tapasztalatcserét, új olvasmányélményeket vagy éppen azt a lendületet, aminek köszönhetően egy futó télen és sötétben is útnak indul, hogy végül sikeresen teljesítsen a versenyen.



Habár mindhármukat elsősorban a tartalom szeretete hajtja, nem elhanyagolható tényező, hogy ahhoz, hogy ez a misszió teljesülni tudjon – azaz, olyan rendezvényeket tudjanak szervezni, amin az emberek jól érzik magukat –, bizony szükséges a megfelelő tőke. Amint azonban pénzről van szó, már sokan gondolják úgy, hogy a szervezőket nem is annyira a munka és a tartalom szeretete hajtja, és még mindig jellemző itthon, hogy rosszallással vagy kérdőn fogadja a környezet a szponzorok jelenlétét. Pedig „nem pénzért csináljuk, a pénz ahhoz kell, hogy ilyen nagyra tudjuk csinálni”. – hangzik el a beszélgetésen is.



A fesztiválok jobban eladhatóak?



Az előző havi beszélgetésen is felmerült, hogy a fesztivál remek marketinges hívószó, könnyebben költenek a cégek egy „fesztiválra”



Tóth is egyetértett abban, hogy a jó közösség az, ami a támogatóknak is vonzó. Hiába van egy flottul összerakott rendezvény, ha a közönség nem érzi jól magát, akkor senki sem úgy megy haza a végén, hogy megérte szponzorálni. Szerencsére ma már a támogatók többsége is inkább valamilyen élményt igyekszik adni, azaz elmúltak azok az idők, amikor a molinókban kifulladt a megjelenés.



Egy futó eseményen is nagyjából jól belőhető, hogy egy sportbolt kitelepülése akciókkal jól fog működni, de ugyanúgy hívogató lehet a friss péksütemény illata a cél után, vagy az, hogy amíg a család egyik tagja átússza a Balatont, a többiek a parton tollasozhatnak egy sportbolt jóvoltából.



Folyamatos online tartalomgyártás



Természetesen az elmúlt két év is új kihívások elé állította a fesztiválokat, új döntési helyzeteket, piaci modelleket is hozott. A Margó például elindította Zala megyei kisfesztiválját, ami egy újonnan alakult, már nem a gigafesztiválok zsibongását kereső réteget szolgál ki, de szerveztek online és hibrid Margót is. Valuska tapasztalata szerint felértékelődött a személyes találkozás, ugyanakkor megmaradt a közönség igénye arra is, hogy online folyamatosan tartalmat kapjanak. Így a Margó immár két fronton igyekszik folyamatosan kiszolgálni az igényeket.



Az üzleti életben már korábban is élen jártak az online megoldások. Tóth olyan applikációról is beszámolt, amin keresztül ki lehet próbálni milyen a Praktiker HR vezetőjének lenni. Ahogy mondta: „közösségeket építünk és mozgatunk egész évben”. Ez az állítás pedig abszolút igaz a többi fesztiválra is, azaz már nemcsak a rendezvényszervezésről van szó, hanem a folyamatos tartalomgyártásról is. Az online tér kitágítja a lehetőségeket, több embert lehet így megszólítani, ugyanakkor emeli a belépési küszöböt is. Nem biztos, hogy az a célközönség, aki online megjelenik átkonvertálható fesztivállátogatóvá. És azt a tényt sem szabad elfelejteni, hogy nem mindenki engedheti meg magának az ilyen rendezvények látogatását. Emellett továbbra is kérdés marad, hogy hosszútávon mennyire eladható az online élmény: vajon ugyanúgy működik egy adott brand ereje, ha valaki távolról kapcsolódik be?



Kocsis is arról számolt be, hogy megszokottá vált a valós – azaz a hagyományos futóversenyek – mellett a virtuális sportesemények szervezése is. Nemzetközi szinten is trendé vált, hiszem az emberek otthon is igénylik a sportolást, és motiválja őket az azért járó elismerés. A virtuális versenyek világában akár a Boston Maraton is lefuthatóvá vált a Margitszigeten. Kocsis azt feltételezi, hogy ezek hosszútávon is velünk maradó megoldások lesznek, és tapasztalataik szerint bár van átfedés a valós és a virtuális versenyzők között, sokan mertek benevezni a bárhol, bármikor teljesíthető távokra, akik nem feltétlenül érezték magukat késznek egy „rendes” versenyre. Úgy véli, hogy bár a jövőben a valós események kissé leértékelődhetnek a virtuálissal szemben, vannak olyan dolgok, amiknek az ereje nem változik, mint például a futás, ahol továbbra is csak a futón múlik, hogy lefutja-e a kitűzött távot, a lábakba tett kilométerek pedig csakis a futó érdemei maradnak. Ahogy az olvasás vagy a személyes találkozások, szakmai tapasztalatcserék sem válnak virtuálisan teljesen lecserélhetővé.

Már nem csak fesztiválok, hanem egész évben működő médiaügynökségek – még mindig csináljuk a fesztivált

**Ma már szinte alig van olyan szakma, hobbi vagy érdeklődési kör, amelynek ne lenne saját kisebb vagy nagyobb fesztiválja. De mi számít fesztiválnak? Mitől függ, hogy egy rendezvény fesztiválként tekint-e magára? Identitás kérdése, fogyasztói igényre adott reakció, megrendelői álomkép, vagy csupán egy trend a fesztiválosodás? A Rendezvény MeetUp különkiadásával – a jövőben Rendezvény SmartUp néven futó sorozattal – a fesztiválosodás jelenségét jártuk körül.**



A SmartUp-ok célja, hogy a hogyanok helyett elsősorban a miértekre helyezzük a hangsúlyt, egy-egy jelenség mélyebb társadalmi és gazdasági összefüggéseit is megpróbálva megérteni. Az első ilyen eseményünkön a fesztiválosodás témáját jártuk körül, amelyben partnerünk volt dr. Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember, tanácsadó, a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék docense, Horváth Renátó – a Budapest Showcase Hub alapítója –, Kövesházi Dániel – a Mito kreatív CEO-ja–, Budaházy Árpád – a HVG kiadóvezetője, a TEDx Budapest és a TEDxYouth Budapest alapítója – és Soós Balázs – az Ifj. Ocskay Gábor Nemzeti Jégkorong Akadémia marketing tanácsadója.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/274470271_270907995194881_3723905381694392115_n-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-346"/></figure>



**A feszt vajon mi?**



Mi az a fesztivál? Hogyan lehet definiálni? Tényleg fesztiválnak számít minden, aminek a neve mögé odakerül a fesztivál szó? A beszélgetés felvezetőjeként, rövid keynote előadásában Guld Ádám a fesztiválok definícióját kereste. Mint kiderült, a hivatalos meghatározások is igen eltérőek: van olyan szócikk, amely a hagyományos vallási fesztiválok és rituálék kontextusába helyezi ezt az eseménytípust, míg egy másik leírás szerint különleges események szervezett sorozata (például zenei előadások). „A tág meghatározás miatt pedig egyre nagyobb kihívás meghatározni a keretrendszerét, széteső fogalomnak tetszik mostanság” – mutatott rá Ádám, aki példaként egy, a fesztiválokat gyűjtő weboldalt hozott fel, ahol a különféle kolbász és hagyományőrző események is a fesztivál kategóriába kerültek a népszerű zenei fesztiválokkal egyetemben.



Később a beszélgetés résztvevői is leginkább azzal a fogalommal tudtak azonosulni, hogy a fesztivál szabadidős kulturális és társadalmi esemény, amely túlmutat a hétköznapi élet gyakorlatán és a mindennapi tapasztalatokon. Azaz abban mindannyian egyetértettek, hogy a fesztivál a hétköznapokból való kiszakadást, nem hétköznapi élményt jelent. A fesztivál az elmúlt években erős piaci hívószó is volt, amely egyrészt kissé túltelítetté vált – azaz már mindent fesztiválnak neveztek –, másrészt ez hozzájárul a fogalom kiüresedéséhez is, azaz a hétköznapokon túlmutató jelentés erodálásához. A beszélgetés során többször felmerült a fesztiválok jövője is, és hogy miként formálják át az új generációk – különösen a Z-generáció –, valamint a koronavírusjárvány-helyzet okozta változások.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/274519739_270908585194822_6270388399473056663_n-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-347"/></figure>



**A Z-generáció diktál**



„A Z-generáció az élményközpontúság felé megy, ugyanakkor az idősebbek is erre felé tartanak, ezt kezdik el fogyasztani, így jött el az idősebb korosztályban is a fesztiválosodás.” – jegyezte meg Budaházy Árpád, aki az infotainment szektorban dolgozva, a tartalomfejlesztés felől közelítette meg a témát. Szerint erre tipikus példa, hogy ma már HR- és marketing fesztivál is van, holott ezeken a rendezvényeken nem a Z-generáció képviselteti magát. Ezeken az eseményeken is egyre több mindent kell nyújtani a tartalmon kívül is, a szünetben is történnie kell valaminek, amiből nem szabad kimaradni.



Soós Balázs közgazdasági oldalról közelítette meg a témát, aki szerint némi túlzással, de minden fesztiválnak nevezhető, ami ugyanarra a fogyasztói kosárra lő. Példaként hozza fel a SuperBowl-t, amely véleménye szerint maximálisan fesztivál volt, a sporteseményen túlmutató szórakoztató, zenei betétekkel, az egész élménycsomaggal.



Kövesházi Dániel márka szemszögből vizsgálta a fesztiválokat. Úgy vélte, a fesztivál egy nagyon jól brandingelt szó, viszont figyelni kell arra, hogy ne égjen ki. Az ő feladatuk, hogy márkákat kössenek össze fesztiválokkal, adott esetben segítsenek kitalálni hogyan csináljanak fesztivált az ügyfeleik. Balázs véleményéhez hasonlóan úgy gondolta, hogy a „fesztiválközönség” ez egy jól targetálható célcsoport, ami azt jelenti, hogy hasonló érdeklődési körű embereket hoz össze. Az, hogy a fesztivál egy jól brandingelt szó az is mutatja, hogy sok cég marketingosztálya már eleve tervez fesztiválos marketingköltést, és ha ilyen rendezvény szponzorálásával keresik meg őket, könnyebben adnak rá támogatást, mert ezt a célt, fogalmat már nem kell magyarázni – világított rá Árpád is.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/274456741_270908628528151_4056767707663032907_n-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-348"/></figure>



Horváth Renátó szerint sok rendezvény főleg társadalmi oldalról közelíti meg a fesztiválokat. „Egy jól megfogható narratíva, amely mellett fellazulhat egy csomó szabály és kötöttség, feje tetejére állnak azok a viszonyok, amelyek egyébként kötik az embereket.”



Ez a felfogás egyébként közel áll a karneválhoz hasonlító megközelítéshez is – mutatott rá Ádám –, aminek fogalmi tartalma szerint megszakad a hagyományos hétköznapok menete, és mindenki elengedheti magát.



A kategorizálásnál Ádám megjegyezte, hogy a 20-21 éves – azaz Z-generációs – diákjai szerint olyan, hogy egynapos fesztivál nincs, és az sem igazi fesztivál, ami a kajáról szól. A fesztiválra keresztelt falunapokat is „kamunak” tartják, és a Covid–19-járvány alatt bevezetett minifesztiválokat sem kedvelik.



Felmerült a kérdés, hogy akkor van-e értelme ennek a kategorizálásnak, tényleg hasznos lehet-e branding szempontból. Dániel úgy vélte, abszolút, hiszen így nem kell több sorban megfogalmazni az adott programot – azaz, ha valami köré odakerül a fesztivál szó, a legtöbb fogyasztó érti, hogy mit várhat az adott rendezvénytől. Rávilágított arra is, hogy bár a Z-generáció arról híres, hogy mindent rövidítve fogyasztanak, a fesztiválból – Ádám elmondása szerint – nem elég az egynapos. Azt, hogy ma már ez a generáció diktál, az is nagyon jól mutatja, hogy a sportmarketingben is felmerült, hogyan lehetne lerövidíteni a kétszer 45 perces focimeccseket – de szerencsére ez egyelőre csak kísérleti szinten jelent meg Kínában.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/274552503_270908805194800_5972418169163989271_n-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-349"/></figure>



**„A Z-generáció megöli a zenei fesztivált”**



„A Z-generáció tényleg nagyon sokban különbözik a többitől, trendszetter nemzedékként szoktunk róluk beszélni, az ő közegükben lévő dolgokat átveszi a többi generáció. Ezek a trendek most is látszanak. Az egyik szerint a Z-generáció megöli a zenei fesztiválokat, mert számukra ez egy komplex élményhalmaz, a vizuális hatások lesznek meghatározók és háttérbe szorul a zene.” – hangzott el a nyitó keynote előadáson. „Sokszor nem megélik az élményeket, hanem dokumentálják és projektálják, visszatükrözik saját felületeiken.”



Többször elhangzott, hogy ezt a generációt követi le a piac, és hogy valószínűleg a most felnövő kisgyerekeknek már teljesen mást jelent majd egy koncertélmény, mint nekünk. Erre jó példa, hogy a Fortnite játékban Travis Scott koncertjére 40 millióan voltak kíváncsiak az online térben, közelebbi példaként pedig tapasztalhatjuk mennyire fontossá vált, hogy egy fesztivál „Instagram-kompatibilis” legyen. Azaz nem elég jelen lenni és jól érezni magunkat, sokszor mind a fogyasztó szemszögéből, mind a szervező oldaláról nézve fontos, hogy az eseményeket a résztvevők is közvetítsék saját felületeiken. Hiába van erős tartalom egy szakmai rendezvényen, kell az is, hogy legyen fizikai felület, akár egy felirat, amit fotózni, és ami előtt pózolni lehet, különben nem lesznek jelen a social media platformokon.



A sportban is jól látszik, hogy más szurkolói szokásrendszer uralkodik a különböző generációkban, de ott nem tapasztalják ennyire kirívóan az „Instagram-kompatbilitás” szükségességét. Balázs szerint a sportban lévő, sokak által követett és szeretett hagyományok miatt nincsenek ilyen extrák, viszont mindenki használja a social media platformokat, amit fontos információs és kommunikációs felületnek tart.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/274378935_270908985194782_2122758340488223536_n-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-350"/></figure>



A másik fontos trend az „act of exclusion”, azaz a „VIP-esedés” folyamata. Ez például különféle VIP részlegek megjelenésével jár azzal a céllal, hogy a fesztiválokon belül is még exkluzívabb köröket hozzanak létre. Renátó szerint, ahol mindenből sok van, ott a kevés mindig felértékelődik, azaz a limitált szériás termékek, a korlátozott férőhelyes események vonzóak az emberek számára, hiszen azt jelzik, hogy valami olyan élménynek, tárgynak lehetnek a birtokosai, ami csak keveseknek adatik meg. Amerikában egyre nagyobb divat, hogy csak néhány ezer fős, nagyon drága fesztiválokat szerveznek, akár az utazást is megszervezve a résztvevőknek. Dániel szerint ez annak is köszönhető, hogy az összes platform arra szocializálja az embereket, hogy rangsoroljanak követők és lájkok alapján. A márkák szemszögéből nézve pedig azért jó az exkluzivitás, mert több pénzt és egy jobban megfogható célközönséget vonz be.



Árpád is azt látja, hogy a tartalombizniszben is megfigyelhető ez a folyamat. Itt például exkluzív találkozókat kínálnak az előadókkal, közös kép készítés lehetőségét, de olyan technológiai kiállítás is van Amerikában, amelyre külön motivációs levelet kell írni, hogy a résztvevő egyáltalán megvásárolhassa a belépőjegyét. Azaz nagyon exkluzívvá teszik az egészet, és úgy építik fel, hogy a résztvevők is ezt érezzék. Ehhez hozzájárul az influenszerkultúra is, azaz, hogy sokaknál megjelenik a kulturális kényszer arra, hogy egy olyan fajta illúziót, kívánt életszínvonalat mutassanak meg a social médián keresztül, amely alapvetően nincs meg az életükben.



**Az online élmény adhat annyit, mint az offline?**



Emellett a koronavírus-járvány tovább növelte az online jelenlétet, több technológiai változást is felgyorsítva, online térbe költöztetve az eseményeket. Ez egyrészt azt mutatta meg, hogy sok minden jól tud működni a digitális térben is, és nem kell feltétlenül elbúcsúzni tőlük a korlátozások feloldásával. Azaz meg lehet találni az online tartalom helyét a rendezvények stratégiájában. Fontos változás volt, hogy míg korábban a Z-generáció arról volt ismeretes, hogy nem fizet online dolgokért, a Covid–19-járvány alatt elkezdtek fizetni a csatornáért – tehát nem közvetlen a filmekért, hanem például az azokat közvetítő platformokért. Mára az üzleti eseményeknél szinte teljesen bevett szokás lett, hogy utaztatás helyett online jelentkeznek be az előadók, a résztvevők pedig ugyanúgy fizetnek a rendezvényekért, míg a koncerteknél – különösen itthon – ez nem mondható el.



Ugyanakkor abban minden beszélgető egyetértett, hogy a „metavers” világ felé haladva új lehetőségek nyílnak meg a rendezvények számára is, az azonban eltérő lehet, hogy ez az események új térbe való áthelyezését jelenti vagy azt, hogy valamilyen hibrid megoldásként plusz tartalmat és élményt kapnak a résztvevők, például egy focimeccs mellé. Az azonban biztos, hogy ezek a megoldások egyre közelebb vannak.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/274473670_270908815194799_371214023928407006_n-1-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-351"/></figure>



**Fesztiválok koronavírus-járvány után**



Az elmúlt két évet követően fontos kérdéssé vált az is, hogy mennyire folytatható ott a rendezvényszervezés, ahol 2020 elején abbamaradt. Egyrészt, hogy mennyire érzik a szervezők, a résztvevők és az előadók biztonságban magukat – akár anyagilag, akár egészségügyileg –, illetve mennyire alakultak át a szokásrendszerek az elmúlt időszakban. A gigaeseményeknél kérdésesé válik a fenntarthatóság is, hiszen hatalmas biológiai lábnyommal jár például a tengerentúl előadók és látogatók utaztatása. Renátó szerint egyre fontosabb lesz a fesztiváloknál a lokalizáció, ahogy az a gasztroforradalomnál is nyomon követhető. A résztvevők szerint több törés volt megfigyelhető az elmúlt időszakban, és valószínűleg kevésbé lesz igény a nagy tömegrendezvényekre. Továbbra is lesz olyan, aki a Szigetet választja, de olyan is, aki inkább egy kerti parti méretű fesztivált választ, míg más marad a számítógépe előtt és ott „megy el” egy koncertre. Ez magával hozhatja azt is, hogy még töredezettebb lesz az ipar, ugyanakkor már korábban is megfigyelhető volt az a folyamat itthon is, hogy a gigaesemények nyomán létrejön az ellenpólus is, azaz kicsi, pár ezres fesztiválok, mert azt is igénylik a látogatók.



Balázs úgy érzi, a sportra járó közönség kevésbé érzékeny ebből a szempontból, ha a kedvenc csapatuk játszik, ismét tele lesz a Puskás, ugyanakkor kulturális oldalról ő is sokkal lassabbnak látja a visszaépülést a járvány előtti idők szintjére, de biztos benne, hogy vissza fogunk térni oda, ahol abbahagytuk.



Árpád tapasztalata szerint míg nyáron a korlátozások feloldásával többen indultak el fesztiválozni, színházba, addig az infotainment ágazat kevésbé indult be, amely a céges hozzáálláson is múlt. Míg azt eldönthették a cégek, hogy a biztonság érdekében nem engedik el a dolgozóikat egy adott konferenciára, addig azt nem tilthatták meg, hogy a szabadidejükben koncertre, meccsre vagy más tömegrendezvényre menjenek. Szerinte ez az ágazat nehezebben épül majd vissza, hiszen sokan hozzászoktak, hogy ez a műfaj az online térbe kerül át, így a szervezőknek még inkább fejtörést okoz, miként lehet hibrid eseményként jól működni.

A Z-generáció alakítja a fesztiváltrendeket és a többi generáció is őket követi

**Március 7-től megszűnik minden olyan korlátozás, amely oltási igazolványhoz kötötte valamely szolgáltatás igénybevételét. Ez nagy könnyebbséget jelent a rendezvényszervezőknek ugyanis a Kormány 77/2022. (III. 4.) Korm. rendelete értelmében megszűnnek a rendezvényekre vonatkozó korlátozások is, nem kell oltási igazolvány sportrendezvényre, kulturális rendezvényekre, zenés-táncos rendezvényre és az 500 főnél nagyobb létszámú szabadtéri rendezvényekre sem.**



Ezzel párhuzamosan a Magyarország területére történő beutazással kapcsolatos korlátozásokat is feloldja a kormány. Ez nagy könnyebbséget jelenthet mind a turizmus, mind az olyan rendezvények számára, amelyek nagyszámú külföldi érdeklődőre is számot tartanak.



Továbbá hétfőtől eltörlik a maszkviselési kötelezettséget a tömegközlekedési eszközökön, az üzletekben, a bevásárlóközpontokban, a postákon, az ügyfélszolgálatokon, a színházakban, a mozikban, a múzeumokban és sportrendezvényeken, valamint a vendéglátó egységek dolgozóinak sem kell maszkot viselniük munkájuk során.

Már nem kell oltási igazolvány a rendezvények látogatásához - megjelent a rendelet a járványügyi intézkedések visszavonásáról

**Az eredetileg tervezett február 15. helyett csak május 1-jétől alakul át a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá – jelentette be múlt héten Gulyás Gergely, Miniszerelnökséget vezető miniszter, most pedig bejelentette a részleteket is.**



A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint:



• május 1-től azok a védettségi igazolványok elveszítik érvényességüket, amelyeket az alapján állítottak ki, hogy valaki átesett a fertőzésen,



• érvényesek maradnak azok a védettségi igazolványok, amelyek tulajdonosa az előző oltástól számított 6 hónapon belül megkapta a második és a harmadik oltását is.



Az változatlan, hogy májustól az oltási igazolvány a második oltást követően hat hónapig lesz érvényes, ezután az érvényesség – főszabály szerint – csak a megerősítő harmadik oltás után lesz meghosszabbítva.



Emellett, ha valaki két oltás után lesz fertőzött, akkor a fertőzés igazolásától számított 6 hónapig lesz érvényes az igazolványa, majd a megerősítő harmadik oltás felvétele után az igazolvány korlátlan időre érvényes lesz.



Az egydózisú Janssen vakcinával oltottaknak is 6 hónapon belül fel kell venniük a második oltást ahhoz, hogy az igazolványuk érvényes maradjon.



18 éven aluliaknak az egydózisú oltóanyag esetén egy, a kétdózisú oltóanyag esetén két oltás lesz szükséges az érvényességhez.



Ahogy korábban is bejelentették, az igazolványok cseréjére nem lesz szükség, a QR-kód alapján lehet majd ellenőrizni az okmányok érvényességét.

Így lehet majd használni az oltási igazolványt májustól

**Változtatott korábbi döntésén a kormány, májusig két oltás felvételével is érvényesek lesznek a védettségi igazolványok – közölte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a ma reggel megtartott kormányinfón.**



Ez ellentmond a kormány két héttel ezelőtti döntésének, amely szerint február 15-től három oltás felvétele kell a védettségi igazolvány érvényességéhez. Az azonban nem változik, hogy a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá alakul és csak az oltott személyekre lesz érvényes – azaz a korábbi gyakorlattól eltérően, a betegségen átesett személyek esetében nem.



A miniszter a döntést azzal indokolta, hogy az EU sem szigorított a védettségi igazolások ügyében, így a magyar állampolgárokat sem szeretnék diszkriminálni.

Május 1-jéig két oltással is érvényes marad a védettségi igazolvány

**Melyik szervező aludhat éjjel nyugodtabban? Egy nemzetközi sportesemény, egy szakmai konferencia vagy éppen egy kulturális fesztivál szervezője? Mennyire különbözik a szabályozási háttér a különféle rendezvénytípusoknál? Létezik a rendezvények vonatkozásában alulszabályozottság vagy túlszabályozottság? Mit gondolnak erről a gyakorló szakemberek? A januári Rendezvény MeetUp-on a rendezvényszabályozás témájában merültünk el Ganczer Gábor (Hungexpo, MaReSz), Oszkó-Jakab Natália (Művészetek Völgye, MTPA), és Sió Zoltán (Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, GIRO Hungary 2022) segítségével.**



Laikusként nem is gondolnánk, hogy szabályozási szinten mennyi különbség van a különféle rendezvénytípusok között. Hiszen mi a különbség, ha egy gasztrofesztiválon hallgatunk koncertet, vagy éppen egy kulturális fesztiválon merülünk el a gasztroélményekben, vagy részt veszünk egy sportversenyen? És miben más, ha egy adott előadót azonos szakmát űző közönség hallgat egy konferencia lezárásaként attól, hogy bárki meghallgathatja ugyanazt a produkciót egy átlagos koncerten? Bár a különbség nem tűnik nagynak, a valóság az, hogy ezeknek az árnyalatnyi különbségeknek köszönhetően sokszor nagyon is más szabályozási keretnek kell megfelelnie, eleget tennie a különféle események szervezőinek. És ez nem mindig jelent egyenlő feltételeket.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/272777105_242868451332169_8208935464641266570_n-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-391"/></figure>



A beszélgetés során kirajzolódott, hogy amikor rendezvényszabályozásról beszélünk, azon nem csak a jogszabályok által megszabott kereteket értjük, mert vannak olyan rendezvények, ahol a szakmai „protokollok” legalább olyan, vagy még hangsúlyosabb szabályokat állítanak, mint az állam.



A résztvevők jelenleg a kulturális területen belül a zenés-táncos rendezvényeket tartják a leginkább túlszabályozottnak – és itt keresik a legtöbben a kiskapukat is –, míg az üzleti rendezvényekre és a sporteseményekre kevésbé merev állami szabályozás vonatkozik, azonban szigorú protokollfeltételek. Utóbbinál jelentős segítséget jelent a különféle szakági szövetségek, szervezetek jelenléte is.



Látható tehát az a tendencia, hogy míg az üzleti és sporteseményeknél a szakma által előírt precíz és szigorú „szabálykönyv” adja a szabályozási keretet, ahol arra szükség van, és erre az állami szabályozás csak rásegít, addig a kulturális területen alig vannak vonatkozó protokollok vagy jogszabályok, annak pedig múltja és így oka van, hogy ezen a területen belül a zenés-táncos rendezvények biztonságával miért foglalkozik kiemelten a jogalkotó. És azt is le kell szögezni, hogy a protokollok és jogszabályok minden területen legfőképpen a rendezvények biztonságát igyekeznek elősegíteni.



*„Mi talán kicsit kivételezettek vagyunk ebben az esetben, a sport valahogy mindig megkülönböztetett szerepet kap, kiemelt helyen szerepel. Ez különösen igaz a nagy nemzetközi versenyekre is”*– hangzott el Sió Zoltántól, aki kitért arra is, hogy nagy a különbség a profi világversenyek és a tömegsport események között, ahol a résztvevők száma adja a tömeget, például a nagy futóeseményeknél. – *"Én a kényelmesebb oldalán dolgozom, hiszen mindig kiemelt segítséget kapunk a katasztrófavédelemtől is, illetve bejáratott rendezvényhelyszíneket használunk, ahol már ismerős a terep.”* Azonban a sporteseményeknél is külön szakembereket és szervezést igényel, amikor valamilyen kulturális tartalom is társul a rendezvényhez, például koncert vagy gasztronómiai esemény.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/272735774_242868507998830_4799068897419910593_n-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-392"/></figure>



Ganczer Gábor arról beszélt, hogy a Hungexpo sokféle rendezvénynek ad otthont, így mindig alkalmazkodniuk kell a különféle követelményekhez, illetve a megrendelő kérésére ezek gyakran szigorúbb feltételek is lehetnek, mint amit a hazai szabályok megkövetelnek. Például a Bocuse d’or eseménynél a Bataclan-tragédia miatt külön fémdetektoros beléptetést alkalmaztak. Tapasztalatai szerint az üzleti rendezvények esetében elsősorban a biztonsági szabályok betartására kell figyelni, de alapvetően „lazább” szabályozás vonatkozik rájuk.



Oszkó-Jakab Natália elsősorban zenés-táncos rendezvények szervezésében jártas, így az elmúlt másfél évtizedben követte ennek jogszabályi változásait is. Elmondása szerint a WestBalkán-tragédia utáni állami szabályozás, a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet – amellett, hogy sok szükségszerű intézkedés is bekerült –, sok esetben életszerűtlen elvárásokat hozott be a szakmába, túlszabályozottá tette a zenés-táncos rendezvények szervezését a többi – akár kulturális – rendezvénnyel szemben.



Az egységes szabályozási keret hiánya sokszor kiskaput is jelent különféle eseményeknél, hiszen a rendezvények jellegüket tekintve sokszínűek. Nyújthat gasztroélményt egy üzleti, kulturális vagy sportrendezvény is, éppen emiatt tekinthetünk bármelyikre akár gasztrorendezvényként. A céges családi nap mikor üzleti és mikor családi? A karácsonyi vásár csak addig vásár, amíg nincs koncert a programjában? Nincsenek tiszta keretek.



Ezen különbségek pedig különösen látványossá váltak akkor, amikor a veszélyhelyzet miatt a jogalkotó a kormányrendeletekben a tiszta alapok, egységes fogalmak és szakmai útmutatás hiányában nem tudta konzekvensen meghatározni a szabályok tárgyi és személyi hatályát. Így vonatkozhatnak például lényegesen eltérő jogszabályok az egyes rendezvénytípusokra a védettségi igazolványokkal kapcsolatban.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/272715800_242868167998864_5434714217341134571_n-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-393"/></figure>



Ami a jogalkotó szerepét illeti, a beszélgetés résztvevői a területeken átívelő jogszabályok harmonizációját, illetve azok életszerűségét hiányolták. Ehhez hozzátartoznak a különféle, észszerűtlen hatósági határidők és az átláthatatlan hatásköri és illetékességi kérdések. A panelisták mindegyike be tudott számolni olyan abszurd helyszínbejárásról a hatóságokkal, amikor az üres szabadtéren – a Hősök terén, a Várban vagy csak egy mezőn – próbálták elmesélni és elmutogatni, hogyan fog kinézni a futóverseny rajt és cél, a gasztrofesztivál vagy egy koncert. Beszámoltak arról, hogy bizonyos rendezvények esetén nincs egyértelműen meghatározva, hogy kinél kell kérvényezni az adott rendezvényhez az engedélyt, vagy hogy egyáltalán kell-e.



A definíciós problémák, a jogharmonizáció hiánya és az egyenlőtlen szabályozottság a pandémia alatt hozott kormányrendeletekben is megfigyelhetők voltak. Ganczer és Oszkó-Jakab is kiemelte, hogy sok éjszakát töltöttek a friss Magyar Közlönyök értelmezésével, illetve igyekeztek lobbizni a jogszabályok életszerűbbé tételéért. Ganczer szerint az utólagos módosítások kivédhetőek lettek volna, ha a döntéshozók egyeztetnek a szakma képviselőivel, hogy valóban életszerű szabályok születhessenek, ne legyenek ellentmondások és kivételek. Véleménye szerint nagyfokú bizonytalanságot szül, ha ugyanazon a helyszínen az egyik rendezvény jogszabály alapján engedményt kap a védettségi igazolvánnyal való belépéssel kapcsolatban, míg egy héttel később ugyanott, csak más rendezvényre még negatív PCR-teszt felmutatásával sem lehet bemenni. Szerinte az ilyen rendelkezések egy eleve rossz helyzetben lévő szakma további sanyargatásához vezetnek.



Oszkó-Jakab szerint a definíciók tisztázatlansága sok fejtörést okozott a szakmának az elmúlt időszakban, amikor mindenki arra vágyott, hogy a káoszban kicsit jobban tudjanak tervezni. Például, hogy egy-egy rendezvényt megtarthatnak-e, és ha igen, milyen feltételekkel. Ahogy mondta, ők sem arra vágynak, hogy minden az utolsó betűig le legyen írva, de úgy véli, hogyha egy közösség nem szabályozza önmagát, akkor egy idő után kellenek olyan szabályok, amik terelik őket. Utalva itt a szakmai önszabályozás hiányára és a jogszabályi szintű keretek szükségességére.



Többször felmerült a sportrendezvények szabályozottsága, ahol a szakági szövetségek és a bejelentési kötelezettségek miatt maga a szakma is önszabályozóbban működik, jobban összezárnak a résztvevői. Sió is kitért rá, hogy bár a szervezetek egy-egy rendezvény megtartását nem tilthatják meg – ez elsősorban a tömegsporteseményekre, nem profi ligákra igaz –, de a legtöbb szakági szervezetnél van olyan szabály, amely szerint el kell küldeni számukra a versenyleírást, azaz van egyfajta bejelentési kötelezettség – bár külön hatóság nem ellenőrzi ezeket. A professzionális sportrendezvényeknél pedig mindig nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelniük, viszont a járvány alatt nekik könnyebbség volt, hogy eleve tudták, buborék formában tarthatják meg eseményeiket, azaz nem kellett éjjelente a Közlönyöket böngészniük.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/rendezvenyesmeetup-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-394"/></figure>



A rendezvényszabályok változásának mindig van anyagi vonzata is – függetlenül attól, hogy a protokollok vagy a jogszabályok változására gondolunk –, éppen ezért, már csak a költségtervezés szempontjából is fontos rendezvényszervezésnél a „jogbiztonság”, a szabályok megfelelő időben való megismerhetősége, az ezekre való felkészülésre rendelkezésre álló észszerű időtartam. A gyorsan változó szabályok és az azokhoz való alkalmazkodás azonban jelentősen megnöveli az anyagi kockázatot és tekintélyes károkat okoz a szervezőknek. Abban mindhárman egyetértettek, hogy a biztonság az, amin nem lehet spórolni, ezért inkább többet költenek és ha kell, máshonnan különítenek el erre pénzt. Egyetértettek abban, hogy a rendezvénybiztonság olyan téma, amelyet szakmai ajánlások alapján, de jogszabályi szinten szükséges rendezni.



Ugyanakkor a koronavírus-járvány kapcsán, a kormányrendeleteknek való megfeleléshez szükséges költségek gyakran elszaladtak az egymásnak ellentmondó, hirtelen meghozott jogszabályoknak köszönhetően, a látogatószám – és ezzel együtt az élmény és a bevétel viszont – rendre elmaradt a várttól. A nemrégiben meghozott – 13/2022. (I. 20.) Korm. rendelet, amelynek a beszélgetés után a kormány már be is jelentette módosítását, ám erről még jogszabály nem született –, oltási igazolványokkal kapcsolatos döntés is jelenthet a szervezőknek kárt, ahogy annak hetenkénti variálása is.



A panelisták habár egyetértettek abban, hogy a veszélyhelyzetben mindenki nehezen tervez, ugyanakkor előzetes javaslatcsomagok kidolgozása, és a szakmával való egyeztetés sokat segített volna a folyamatokon és azon, hogy életszerű, jól alkalmazható jogszabályok szülessenek.

Életszerűbb szabályozásra és pontos definíciókra lenne szükség a rendezvények terén

Csütörtök este jelentek meg ennek részletei a [Magyar Közlönyben](https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/859f8192997d61cfa10da8fd94afae5c71d221c3/megtekintes). A 13/2022. (I. 20.) kormányrendelet szerint február 15-től csak azoknak lesz érvényes az igazolványuk, akik oltottak, azaz azok igazolványa, akik csak átestek a betegségen február 15-től érvénytelenek lesznek. Összegyűjtöttük a legfontosabb, rendezvényeket is érintő információkat az új rendelettel kapcsolatban.



**Február 15-től az oltási igazolvány az alábbi esetekben érvényes:**



- -A második oltást követően hat hónapig, ezután az érvényesség csak a megerősítő harmadik oltás után lesz meghosszabbítva.



- -Ha valaki két oltást követően lesz fertőzött, akkor a fertőzés igazolásától számított hat hónapig lesz érvényes az igazolványa.



- -A megerősítő harmadik oltás után az igazolvány korlátlan ideig érvényes.



- -18 éven aluliaknál az egydózisú oltóanyag esetén egy, a kétdózisú oltóanyag esetén két oltás elegendő marad az érvényességhez



- -Az egydózisú Jansennel oltottaknak 6 hónapon belül fel kell venniük a megerősítő második oltást ahhoz, hogy az igazolvány érvényes maradjon



**Mi lesz a már meglévő igazolványokkal?**



Az igazolványok megmaradnak, csak oltási igazolvánnyá alakulnak. A rendelet hatályba lépésétől kezdve QR-kóddal lehet majd ellenőrizni az igazolványok érvényességét, azaz nem lesz elég az eddig megszokott gyakorlat, amikor is csak a személyazonosságot és a kártyán szereplő dátumot ellenőrizték beengedéskor.



**Milyen eszközzel tudom majd leolvasni a QR-kódot?**



A QR-kód beolvasásához nincs szükség külön eszközre, egy, az okostelefonra letölthető ellenőrző applikáció segítségével lehet majd ellenőrizni az igazolványok érvényességét. Ez több rendezvényen, fesztiválon, utazáskor már bevett gyakorlatnak számít.



**Mikortól érvényes a rendelet?**



Február 15-én lép hatályba, azaz február 14. éjféltől azon helyszínek üzemeltetői, illetve a rendezvények szervezői kötelesek az új szabályok szerint ellenőrizni a védettségi igazolványt, amelyek kizárólag a védettek számára látogathatók.



**Mit tehetek, ha a jegyvásárló arra hivatkozik, hogy bár korábban megvette a jegyet már nincs megfelelő igazolványa a beengedéshez?**



Ha emiatt nem tudja a vásárló felhasználni a belépőjegyét, az adott programhelyszín vagy szervező ÁSZF-ében (Általános Szerződési Feltételek) leírtak az irányadóak. Tekintettel arra, hogy a szabály bejelentése mai, a hatályba lépés pedig február 15., még tart a felkészülési idő, ezért a szervezőknek, programhelyszíneknek van idejük választ találni a felmerülő kérdésekre.



**Mennyi embert érinthetnek a változások?**



Magyarországon a beoltottak száma 6 321 039 fő, közülük 6 062 346 fő már a második, 3 423 900 fő pedig már a megerősítő harmadik oltását is felvette (január 18-i adat, [forrás](https://koronavirus.gov.hu/cikkek/6-millio-321-ezer-beoltott-6851-az-uj-fertozott-es-elhunyt-94-beteg) )

Február 15-től oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány – hogyan érinti ez a rendezvényeket?

**Új képzési lehetőségek nyíltak azok számára, akiket érdekel a hangosító szakma. A képzéseket elvégzőknek jó hír, hogy mivel a rendezvényszektorban jelenleg munkaerőhiány van, így jó eséllyel a megszerezett tudással könnyen el lehet helyezkedni a szakmában.**



A novemberi, a rendezvényszakmában fellépő munkaerőhiányról szóló Rendezvény MeetUp beszélgetésünkön: <a href="https://www.mtpa.hu/hirek/377" target="_blank" rel="noreferrer noopener">https://www.mtpa.hu/hirek/377 </a>meghívott előadóinkkal is számtalanszor érintettük az oktatás kérdését, hiszen hosszú távon a megfelelő szakemberek képzésével és a számukra biztosított, megfelelő munkakörülményekkel oldható meg a jelenleg a szakmában megfigyelhető munkaerőhiány.

Új hangosító képzések indulnak – most szinte ingyen tanulhatod ki a szakmát!

**Amennyire látványos egy-egy nagy rendezvény, a szabályozás szintjén – ha nem a biztonságról van szó - sokszor még mindig homályos zóna: ennek békeidőben sokan élvezik az előnyeit, azonban gazdasági és egészségügyi válság esetén a hátrányai is érezhetőek.**



Mit kellene tenni annak érdekében, hogy kialakuljon a szakma saját szabályozási keretrendszere és a szereplői állami szinten is jól láthatóak, definiálhatóak legyenek? Mik azok a területek, ahol az iparág az államtól várna segítséget a megfelelő szabályozás megalkotásával, legyen szó gazdasági, szervezési vagy műszaki oldalról?



**Vendégek**:



Ganczer Gábor (Hungexpo, MaReSz)



Oszkó-Jakab Natália (Művészetek Völgye, MTPA)



Sió Zoltán (Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ,



GIRO Hungary 2022)



**Moderátor**:



Bicsérdi-Fülöp Ádám



**Helyszín**:



VOLT Lokál, Akvárium Klub (1051 Budapest, Erzsébet tér)



**Időpont**:



2022. január 25. 18:00 - 19:30



A Magyar Turisztikai Program Alapítvány január 25-én, a Rendezvény MeetUp-on fejest ugrik a rendezvényszabályozás témájába, hogy ezúttal is az üzleti-, a kulturális- és a sportrendezvények szemszögéből vizsgálja meg a témát.



Facebook-esemény: <a href="https://www.facebook.com/events/4281626551943054" target="_blank" rel="noreferrer noopener">https://www.facebook.com/events/4281626551943054</a>



A jelenleg érvényben lévő jogszabályi előírás alapján a rendezvény kizárólag védettségi igazolvánnyal látogatható!

Rendezvény MeetUp #4 - Rendezvényszabályozás – a keret, ami megfog és megtart?

**A rendezvényipar már a világjárvány előtt is munkaerőhiánnyal küzdött, az elmúlt másfél évben azonban ez a folyamat felgyorsult és világossá vált, hogy nincs elegendő utánpótlás a szakmában, a fiatalok számára egyre kevésbé vonzó a rendezvényipar. Ennek egyik következményeként ősszel itthon is százas nagyságrendben maradtak el rendezvények. De hogyan tehető újra vonzóvá ez a szektor? Van-e még varázsa vagy már másfajta hivatásra vágyik az új generáció? Miért nincs jelenleg életpályamodell és elegendő képzés a szakmán belül? November 25-én, a Rendezvény MeetUp-on ezt a témát jártuk körül Botond Szabolcs (vezérigazgató, Visual Europe Group), Halász Domokos (vezérigazgató, XTRM), Váczi Kristóf (képzésvezető és hangmérnök, A38 Akadémia) és Hóbor Attila (ügyvezető, Sport Events) részvételével.**



**Egymástól tanultak**



Mind a négy vendégünk több évtizedes tapasztalattal rendelkezett a rendezvényszervezés terén, többségük fiatalon, az 1990-es években csöppent ebbe a világba és cégével együtt „nőtt fel”, látta, hogyan indulnak el az első „business alapú” rendezvények Magyarországon. „A szakmának a ’90-es évek elején volt egy ilyen vadkapitalizmus hangulata, a cégek sem tudták, hogy működik egy rendezvény.” – emlékezett vissza Halász Domokos. Ennek megfelelően kevéssé volt szabályozva a piac és a rendezvényekhez kapcsolódó tevékenységi kör. Sok cég működött, a szakmában pedig a legtöbben maguktól, illetve egymástól tanulták el, hogyan is működik a rendezvények világa. Ez ugyanúgy igaz volt a szervezésre, mint a rendezvénytechnikára, azaz például fény- és hangtechnika esetében is jellemző volt (és sokszor az a mai napig), hogy egy tapasztaltabb kolléga mellett tanulja ki valaki a szakmát.



Azonban még korábban kifejezetten vonzó volt a rendezvényszervezés és -technika világa, ma egyre nehezebb új embereket találni – és akik jönnek, azok is hamar elmennek, amikor rájönnek mivel is jár ez a munka. Mind a négy vendég egyetértett abban, hogy sajnos kevés a fiatal a szakmában. Ez azonban nem a Covid19-járvány okozta állapot, a problémával már korábban is küzdöttek. Az viszont tény, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet tovább fokozta a munkaerőhiány problémáját. Már nem csak az okoz gondot, hogy nincs utánpótlás és a rendezvények nagy száma miatt a meglévő szakemberek a kiégés szélén egyensúlyoznak, hanem az is, hogy a lezárások alatt nagyon sokan hagyták el a rendezvényszektort és váltottak hivatást.



<figure class="wp-block-image size-full is-resized"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/ORB_7459-1.jpg" alt="" class="wp-image-302" width="630" height="419"/></figure>



**Elmúlt a varázs?**



Botond Szabolcs szerint mára elmúlt a rendezvényszervezés varázsa, egyszerűen nem jelent vonzó jövőképet a fiataloknak, mert az izgalma és a szépsége mellett nem tud annyi rugalmasságot és biztonságot nyújtani, mint más szektorok. „Iparágak versenyeznek egymással, nem csak cégek.” – mondja. Szerinte sok embert ott vesztenek el, hogy nincsen igazi életpályamodell a szakmában, így amikor szembesülnek azzal, hogy egy-egy nagy esemény több heti építéssel, napi 10-12 óra munkával, cipekedéssel, éjszakázással és a hétvégék beáldozásával jár, sokan egyszerűen odébb állnak. Még akkor is, ha így kevesebbet keresnek. Egyszerűen fontosabbá vált a szabadidő és annak tervezhetősége, mint a jó kereset.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/ORB_7469.jpg" alt="" class="wp-image-303"/></figure>



Hóbor Attila szerint a szakma varázsa a mai napig megvan és a sportrendezvények népszerűsége miatt szerencsére sok fiatalt vonz a sport területén a rendezvényszervezés. Azonban abban ő is egyetért, hogy másfajta kereteket kell szabni a szektor számára, ahhoz, hogy az újra és hosszú távon vonzó maradhasson, és meg tudja tartani a friss, fiatal munkerőt.



A jelenség – ahogy Halász Domokos is rámutatott – egyáltalán nem új, Európa más országaiban is küzdenek vele, de tény, hogy a járvány felgyorsította a folyamatokat, azaz nemcsak, hogy nem jött erős utánpótlás, de a meglévő szakemberek is elhagyták a pályát. A lezárások miatt ugyanis gyakran csak egyik napról a másikra derült ki, hogy lehetnek-e rendezvények, és ha valaki az első hullám alatt még ideiglenesen építkezéseken vagy futárként dolgozva vissza is szeretett volna térni az iparágba, sokan a második hullám lezárásai alatt végképp a biztosabb megélhetés felé fordultak. Lettek buszvezetők, ételkiszállítók, helyezkedtek el kereskedelemben, tanultak ki más szakmát. Ahogy fogalmazott, hiába hiányzik valakinek a rendezvények világa és az ezzel járó adrenalin, ameddig azt tapasztalja, hogy más munkahelyen stabil és megtartó keretek között dolgozhat, van szabadideje, hétvégéje és viszonylag korrekt bére, nem fogja kockáztatni a biztos megélhetést a bizonytalanért.



**Most lett nagykorú a rendezvényszakma és igényli, hogy felnőttként foglalkozzunk vele**



De mégis mit lehet tenni, hogy újra vonzó legyen a fiatalok számára a rendezvények világa, és visszatérjenek a pályaelhagyók is? A beszélgetésen említett, „mester és tanítvány” közti tudásátadás most a járvány miatt megszakadt, hiszen egyrészt eltűntek a szakemberek, másrészt az a réteg is, akik a jövő szakemberei lehetettek volna. „Evolúciós szinten, ha megszakad egy szakma egy-két évre, onnan elmennek az emberek, és nem arról a szintről indul újra, ahol előtte volt, hanem egy teljesen más szintről, új emberekkel, újra kell építeni a közeget” – jellemezte a jelenlegi problémákat Váczi Kristóf, aki az A38 Akadémia vezetőjeként évente átlagosan 80 technikus képzéséért felel. Ő is úgy látja, hogy fogynak a fiatalok és kevésbé vonzó ez a rendezvényszektor, de szerinte a varázsa sohasem fog elveszni, ahogy a cirkuszé és a színházé sem.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/ORB_7461.jpg" alt="" class="wp-image-304"/></figure>



Az A38 Akadémiához hasonló képzésből nagyjából 2-3 van az országban – és ezek is Budapesten –, ahol elsősorban technikai szakembereket képeznek. Ez évente kb. 300-400 új embert jelentett, akiket szinte azonnal fel is szívott a szakma.



A most kiesett másfél évet azonban oktatással nem lehet behozni, hiszen nincs sem elegendő képzés, sem megfelelő elismertsége a szakmának. Abban minden beszélgetőtárs egyetértett, hogy ezek mindegyike az állam segítségével orvosolható lenne.



Egy jól felépített képzés sem jelent azonnali megoldást a rendezvényszakma problémáira, de ha ezzel együtt változik annak állami megbecsültsége és láthatósága, talán csábítóbb életpályamodellt lehetne kialakítani a következő generációk számára. Ehhez elsősorban olyan szakképzések kellenének, amelyek gyorsan tudnak reagálni a technológia változásaira, a megrendelők változó igényeire és a változó trendekre. Ahol jó szakmai kapcsolatrendszere, releváns gyakorlatra tehetnének szert a hallgatók, és amely elvégzésével államilag is elismert bizonyítványt kapnának a frissen végzettek. A Covid19-járvány alatt például sok támogatás igénybevételét ellehetetlenítette vagy nehezítette, hogy bizonyos tevékenységek „papíron nem léteznek” és így nem is vonatkozik rájuk szabályozás. Ezek megteremtése is fontos a jövőre nézve.



Ehhez persze az iparágnak is össze kell fognia. Botond Szabolcs véleménye szerint az utánpótlás-neveléshez meg kell teremteni a megfelelő körülményeket, amelyhez hozzátartozik a bejelentett, megfelelő bérezés, a jó munkakörülmények, elfogadható munkaidő, és az, hogy a hétvégi, illetve esti munkavégzést szabadidővel tudják kompenzálni. Emellett mind a négyen egyetértettek abban is, hogy a megfelelő gyakornoki programok is segíthetnek az utánpótlás-nevelésben.



Azt, hogy milyen jelentős a munkaerőhiány a szakmában jól mutatja az is, hogy jelenleg mind a négyen keresnek kollégákat – néhol akár tízes nagyságrendben is tudnának új alkalmazottakat felvenni. Kezdőként akár bruttó 500-800 ezer forintos bérekről beszéltek, ami bár vonzó, elmondásuk szerint csak rövid távon jelent motivációt a jelentkezőknek, azaz hosszútávon elengedhetetlen a szakma szeretete, a fejlődés és előrelépés lehetősége, az életpályamodell is.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/ORB_7454.jpg" alt="" class="wp-image-307"/></figure>



A növekvő bérek jó tendenciát is jelentenek, hiszen Halász Domokos szerint így egyre kevesebb embert csábít majd a külföldi munkalehetőség, a másik oldalon azonban gyakran nehéz elfogadtatni a megrendelővel, hogy ezek miatt drágulnak a rendezvények. Mint mondta, az utóbbi időben fordult elő először, hogy nem vállaltak el egy rendezvényt, mert gazdaságilag nem volt kivitelezhető. Szabolcs is havi több száz rendezvény elmaradásáról számolt be, aminek egyrészt a szakemberhiány, de másrészt az volt az oka, hogy a megrendelők nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott árszabáshoz.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/ORB_7399.jpg" alt="" class="wp-image-308"/></figure>



A járvány pozitívumaként viszont a résztvevők szerint megemlíthető, hogy egyfajta tisztuláson is átesett a szakma – főként szolgáltatói oldalról -, azaz eltűntek azok a cégek, akik az árversenyben úgy tudtak győzni, hogy azt a dolgozók bérezésén hozták be.



Véleményük szerint, ha a cégek szintjén a jövőben meg tudják teremteni a megfelelő munkakörülményeket és a versenyképes fizetést, állami szinten pedig az ehhez szükséges képzéseket, és biztosítani lehet a szakma elismertségét, a rendszerváltás óta nagykorúvá vált rendezvényszakma végre elérheti, hogy felnőttként bánjanak vele és újra visszanyerje régi „sármját”.



Fotók: Orbán Péter

The show must go on – de hogyan, hogyha nincsenek szakemberek?

Az élő rendezvények voltak a legelsők, amelyeket lenullázott a járvány. Egyik napról a másikra állították le a rendezvényeket, ezzel együtt egy csapásra szűnt meg több ezer, ezek lebonyolításán dolgozó szakember munkája is. A hónapokig elhúzódó bizonytalanság és a segítség elmaradása miatt pedig sokan arra kényszerültek, hogy a szakmájukat másra cserélve új megélhetési lehetőségek után nézzenek. És noha ismét lehetnek élő események, a hirtelen jött rendezvénytömegre nincsen megfelelő létszámú szakembergárda. A Magyar Turisztikai Program Alapítvány ezekre a problémákra keresi a megoldást a következő Rendezvény MeetUp-on.



Az élő rendezvények voltak a legelsők, amelyeket lenullázott a járvány. Egyik napról a másikra állították le a rendezvényeket, ezzel együtt egy csapásra szűnt meg több ezer, ezek lebonyolításán dolgozó szakember munkája is. A hónapokig elhúzódó bizonytalanság és a segítség elmaradása miatt pedig sokan arra kényszerültek, hogy a szakmájukat másra cserélve új megélhetési lehetőségek után nézzenek. És noha ismét lehetnek élő események, a hirtelen jött rendezvénytömegre nincsen megfelelő létszámú szakembergárda. A Magyar Turisztikai Program Alapítvány ezekre a problémákra keresi a megoldást a következő Rendezvény MeetUp-on.



A rendezvényiparra korábban is jellemző volt a munkaerőhiány: a jó hírű szakembereket és szolgáltatókat már jóval előre le kellett szerződtetni, hogy – a koronavírus-járványt megelőző éveket jellemző – programdömping során a szervezők biztosíthassák rendezvényeik megfelelő színvonalú megvalósulását. Ezen a tendencián pedig csak tovább rontott a koronavírus-járvány, hiszen a rendezvényszektor nem kapott átfogó, általános állami segítséget, a szektor szervezői és szolgáltatói ellehetetlenültek, munkavállalóiknak és szerződéses partnereinek megélhetése pedig hosszú hónapokra teljesen bizonytalanná vált. Ennek a helyzetnek köszönhetően sok szakember kényszerült arra, hogy más megélhetőségi lehetőség után nézzen. E folyamatnak a jelenre gyakorolt hatása pedig elsősorban a rendezvények újraindulásával és a programnaptárak sűrűsödésével érzékelhető, mind a szervezői, mind a szolgáltatói oldalon.



“A 2021-es év tapasztalataira egyelőre nehéz támaszkodni, hiszen az események egy része idén is elmaradt, amik megvalósultak, azoknál a szervezők és a szolgáltató partnerek mindent megtettek annak érdekében, hogy a megszokott színvonalú munkát végezzenek. A fesztiválok, koncertek szervezése nagy számban igényel időszakos munkavállalókat, amely a tapasztalataink szerint kevésbé jelentett nehézséget a munkáltatóknak, hiszen a diákok, fiatalok számára ez egy vonzó terület. Sokkal inkább féltünk attól, hogy azok az alávállalkozóink, akik kifejezetten a rendezvényes területre szakosodtak, ebben a közel másfél évben munka nélkül maradtak, így sokan elhagyták a pályát. Őket visszacsábítani, vagy pótolni rendkívül nehéz feladat, ez idén is állandó fejtörést okozott a partnereinknek.” – számol be tapasztalatairól Lobenwein Norbert, fesztiválszervező.



A pandémia egyaránt éreztette hatását az rendezvényszervezéssel, technikai szolgáltatással foglalkozó cégeknél és egyéni vállalkozóknál. A MaReSz tavasszal készült felméréséből egyértelműen látszik, hogy a cégek majd 60%-ánál voltak elbocsájtások. 2020-ban az események 80%-át kényszerültek lemondani és bár idén nyártól újra zöld utat kaptak a rendezvények, ez közel sem jelentette azt, hogy a 2019-et megközelítő fordulatszámon indulhattak újra az üzleti, kulturális vagy éppen sportesemények.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/rendezveny.jpg" alt="" class="wp-image-379"/></figure>



„Azt látjuk, hogy nap mint nap maradnak el rendezvények azért, mert a szolgáltató vagy rendezvényszervező cégek nem tudják vállalni. Ez havi százas nagyságrendet jelent, ennyi rendezvény marad el. A munkaerőhiány alapjaiban változtatja meg a cégek működését, a humán erőforrás vált a szűk keresztmetszetté, amin kizárólag intenzív képzéssel és a bérek átalakításával lehet változtatni.” – véli Botond Szabolcs, a Visual Europe Group vezérigazgatója, aki cégével átlagosan évi 700 eseményen szolgáltatja a technikát.



De hogyan tehető vonzóvá egy olyan hivatás és szektor, aminek sérülékenységére épp most mutatott rá a világjárvány? Hogyan biztosítható a rendezvényszakma jövője, csábíthatók vissza a pályaelhagyók, és miért érdemes megfelelő képzésekkel új szakembereket verbuválni?



Csatlakozz [Rendezvény MeetUp eseményünkhöz](https://www.facebook.com/events/1766033070256391) a Facebookon!



A Magyar Turisztikai Program Alapítvány már megalakulásaként célként tűzte ki, hogy segítse a rendezvényszektor szereplőinek képzését és új szakemberek oktatását, felmérje, milyen szaktudásra van szükség a szektorban. Az Alapítvány e cél érdekében a jövőben kutatást is indít, hogy feltérképezze milyen szakemberekből van a legnagyobb hiány, és milyen képzési lehetőségekkel oldható meg a jelenleg a szektorra jellemző munkaerőhiány problémája.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/concert-2679857_960_720.jpg" alt="" class="wp-image-380"/></figure>



E körben pedig kiemelt figyelmet fordít a technikai szakemberekre, hiszen a ma aktív szakemberek jelentős része magától tanulta ki a szakmát, járta végig a szamárlétrát. A pandémia következtében történt pályaelhagyásuk pedig alapjaiban rengeti meg a rendezvényszektort. Hiányuk pótlásán a jelenleg zajló felnőttoktatási képzési rendszer átalakítása is nehezít, ráadásul az érintettek elmondása szerint eddig sem volt elegendő mennyiségű és színvonalú képzés Magyarországon. A megfelelő oktatási és minőségbiztosítási rendszer kidolgozásával azonban biztosítható lenne az utánpótlás a technikai szakemberek körében is. Ennek felkarolása pedig az Alapítvány egyik fő missziója.



Az Alapítvány mindenekelőtt azonban közös párbeszédre invitál e témában: havi beszélgetéssorozatán, a Rendezvény MeetUp-on ezúttal a rendezvényszakmában fellépő munkaerőhiány lesz a téma, ahol Botond Szabolcs (vezérigazgató, Visual Europe Group), Halász Domokos (vezérigazgató, XTRM), Váczi Kristóf (képzésvezető és hangmérnök, A38 Akadémia) és Hóbor Attila (ügyvezető, Sport Events) segítségével járják körbe a lehetséges utakat.

A legtöbb rendezvény a munkaerőhiány miatt marad el

<figure class="wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper">
https://www.youtube.com/watch?v=MNVn66q9cxM
</div></figure>

Ilyen volt a Rendezény ReStart 2021 konferencia - videó

**A frissen megalakult Alapítvány a tervezhetőség és a biztonságos újraindulás érdekében kéri, hogy 45%-os átoltottság mellett elindulhasson a kisebb volumenű üzleti események szervezése, az 50%-os oltottsági fázis elérésekor pedig a professzionális rendezvényszervezésre vonatkozó korlátozások visszavonását kérik a kormánytól.**







A Magyar Turisztikai Program Alapítvány (MTPA) konkrét javaslatokkal kívánja segíteni a teljes rendezvény szektor újraindulását; a Covid-19 vírussal összefüggő korlátozások enyhítésére vonatkozó észrevételeiket Szentkirályi Alexandra kormányszóvívő részére is eljuttatták. A zenés-táncos rendezvények mellett az üzleti események újraindításának vonatkozásában is megfogalmazták javaslataikat, hiszen fontos, hogy a gazdaság minél több szereplője folytathassa működését.







A rendezvényszervezési terület kiemelt fontossággal bír mind a munkahelyteremtés, mind a vállalkozások, a kereskedelem és a pénzpiacok megerősödése szempontjából. Tervezhető feltételek mellett a konferenciák, céges események, vásárok újraindítása érdemben hozzá tud járulni a nemzetgazdasági teljesítmény felpörgetéséhez.







Mindezek alapján az MTPA a fokozatosságot szem előtt tartva két lépcsőben javasolja a professzionális rendezvények újraindítását. 45%-os átoltottság mellett kérik a kormánytól a kisebb, maximum 200 fős szakmai rendezvények (többek közt sajtótájékoztatók, céges továbbképzések, partnertalálkozók) engedélyezését; az 50%-os átoltottsági arány elérésénél pedig azt, hogy vonják vissza a professzionális rendezvényszervezésre vonatkozó korlátozásokat, lehetővé téve nagyobb konferenciák, vásárok, kiállítások, roadshow-k megrendezését is.

4,5 milliós beoltottság mellett az MTPA kéri a professzionális rendezvények engedélyezését

Mi a közös egy nemzetközi kongresszusban, egy sporteseményben és egy kulturális fesztiválban? Egyáltalán mennyire összehasonlítható a három, látszatra teljesen eltérő terület? Mitől számít valami nemzetközi eseménynek? Rendezhető ilyen vidéken is vagy mindez csak Budapesten életképes? A Budapest Showcase Hub keretein belül megrendezett második Rendezvény MeetUpon a nagy nemzetközi rendezvényekről beszélgettünk Becsei Gabriellával (szövetségi sales manager, Hungarian Convention Bureau), Kádár Tamással (cégvezető, Sziget Fesztivál) és Szántó Dáviddal (FINA nemzetközi versenyrendezési és kommunikációs vezető; FINA, LEN nemzetközi kapcsolattartó, Magyar Úszó Szövetség).



Mivel a Budapest Showcase Hub célja, hogy összehozza a kelet-európai régió szereplőit és előadóit, a harmadik Rendezvény MeetUp fókuszába is ezúttal a nemzetközi események kerültek. Magyarország – és azon belül főként Budapest – rengeteg olyan rendezvénynek ad otthont minden évben, amely nagyszámú külföldi közönséget is vonz. Legyen szó például a foci EB mérkőzésekről, az úszó világbajnokságról, a Forma1-ről, a Sziget fesztiválról vagy éppen egy-egy szakmai réteget vonzó kongresszusról vagy konferenciáról. De mitől számít egy esemény nemzetközinek? Nemzetközivé válik-e valami csak azért, mert vannak külföldi résztvevői is – mint például, ha egy-egy fesztiválra bevonz határon túli magyarokat is vagy éppen itt járó turistákat – vagy csak egy bizonyos százalék felett lehet annak nevezni?



Mint kiderült, a kongresszusoknál azok számítanak nemzetközi rendezvényeknek, ahol a résztvevők legalább 30%-a, minimum három különböző országból érkezik, míg az üzleti eseményeknél általában nincsenek ilyen szabályok. Gabriella a Hungarian Convention Burau szövetségi sales menedzsereként egy meglehetősen sajátos szegmenst képvisel, az ő feladatuk Magyarországot kiajánlani a különféle nemzetközi, üzleti eseményekhez, azaz nem csak a közönség, de általában maguk a szervezők is más országból érkeznek, és az igényeiknek megfelelően választanak desztinációt.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/major-international.jpg" alt="" class="wp-image-358"/></figure>



A Sziget ma már Európa „legnemzetközibb” zenei fesztiváljának számít, itt vannak a legnagyobb százalékban külföldi érdeklődők. A nemzetközivé válás azonban – ahogy Tamás meséli – nem egy döntés volt, kezdetben inkább véletlenszerűen alakult így. A történet szerint 15-17 évvel ezelőtt jelentkezett náluk egy holland fiatal srác, hogy szívesen árulna hazájában is jegyeket, csak mert szereti a fesztivált. Végül vásárolt 100 jegyet a következő évre, majd májusban már kopogtatott, hogy szüksége lenne még többre, mert mind elkelt. Valahogy így indult a Sziget nemzetközivé válása, és manapság már 30 országban promótálják a fesztivált. A hollandok egyébként a mai napig szívesen és sokan látogatják a fesztivált.



A sportesemények rendezése merőben eltér az előző kettő gyakorlattól: itt a különféle nemzetközi versenyek szervezésére a kormánynak kell benyújtania a pályázatot, a kezdeményezés azonban az adott sportszervezettől érkezik. Az ő feladatuk így meggyőzni a kormányt, hogy miért jó a gazdaságnak és az embereknek, ha nálunk rendezik meg az adott versenyt. Emellett szükségük van még a helyszínt adó város beleegyezésére és a közvetítési jogokra is. Dávid elmondta, hogy a sportesemények kapcsán egyébként az ország jó eséllyel pályázik a különféle bajnokságok rendezésére annak köszönhetően, hogy szervezés terén kiemelkedőek vagyunk. Ennek is köszönhető, hogy a Magyar Úszó Szövetséggel is szép sikereket értek el.



A nemzetközi rendezvények vonzására hazánkba látogató külföldi vendégekkel kapcsolatban pedig az sem elhanyagolható, hogy a belépőjegyeken kívül költenek még szállásra, étkezésre, közlekedésre, ajándéktárgyakra, és általában több napot is maradnak a rendezvény előtt-után, várost nézni.



Emellett a sportesemények kapcsán – ahogy Dávid mesélte –, az adott sportág rajongói mindig könnyen mozdulnak, ha kedvenc sportjukról van szó, és sokat is költenek. Azaz elsősorban nem azon múlik egy sportesemény jövedelmezősége, hogy mennyien vesznek részt azon, vagy hogy hol van helyszín, hanem hogy mennyi embert vonz az adott sportág. Példaként hozta a 2023-as atlétikai világbajnokságot, ami valószínűleg a külföldiek körében népszerűbb lesz, mint a hazai közönségnek, hiszen itthon az atlétika nem egy különösen felkapott sportág, az úszással ellentétben. Ennek volt köszönhető, hogy a 2017-es úszó-világbajnokságra 90%-ban magyarok vették meg a jegyeket. Persze, a sporttal alapvetően – Dávid elmondása szerint – egyszerűbb feladatuk van abban a tekintetben, hogy a kormány a koronavírus-járvány előtt is kb. 80%-os anyagi támogatásban részesítette ezeket a rendezvényeket, míg ez a szám a járvány alatt akár a 99%-ot is elérte. A pandémia miatt sok sportesemény is törlésre vagy halasztásra került, vagy közönség nélkül tartották meg, ami azt jelentette, hogy nem számolhattak sem jegybevétellel, sem marketing költésekkel – viszont állami segítségével így is meg tudták őket tartani.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/major-international-5.jpg" alt="" class="wp-image-359"/></figure>



A sportesemények terén egyébként nagy újításnak számított, hogy egyfajta mesterséges buborékot létrehozva szervezték meg őket – ahogy például az idei tokiói olimpiát is – , ami azt jelentette, hogy a sportolókat és a rendezvényen dolgozókat mindig busz szállította a szállodától a helyszínekhez, azaz nem mehettek el más helyekre és nem találkozhattak a buborékon kívüli emberekkel, valamint rendszeresen tesztelték is őket. A másik nehézség a rendezésben az úgynevezett „sport presentationök” – a sportolók bemutatása a nézőknek – látványossá tétele volt, hogy azok a képernyők mögött ülő közönség számára is kellően figyelemfelkeltők és érdekesek legyenek. Dávid úgy látja egyébként, hogy ez a jövőben is velük maradhat.



Nem úgy, mint az online koncertek. A járvány kirobbanása az élőzenei szektort is egyből megfagyasztotta és hiába volt rengeteg próbálkozás a koncertek online térbe való áthelyezésére az egyszerű „kanapéfellépésektől” kezdve, a valóban látványos, megrendezett színpadi show-kig. A Glastonbury fesztivál példája is jól mutatja, hogy az online megoldások nem monetizálhatók jól, a közönség egyszerűen az élő koncertekre, találkozásokra vágyik. Ugyanakkor marketing szempontból sok új ötletet tanulhattak a zeneiparban is – véli Tamás. Ami viszont mindenképp nagy tanulságul szolgált, hogy a válság során mennyire össze tudnak tartani a sokszor ellenkező oldalon álló felek is, realizálva, hogy egy hajóban eveznek, amit nem hagyhatnak elsüllyedni. Erre szükség is volt, hiszen a sporttal ellentétben a hazai zeneipar nem igazán számíthatott anyagi támogatásra az államtól. Sokan hagyták el addigi munkájukat, klubok szűntek meg, adósságokat halmoztak fel – éppen ezért lett volna és lenne szüksége a zeneiparnak is állami segítségre Tamás szerint. 2021 nyara hiába volt az újraindulás időszaka, a 2019-es eseményeknek csupán a 30%-át tudták megszervezni. Így akinek volt 20-30 koncertje átlagosan egy szezonban, az idén csupán 10-zel számolhatott. Ez a bevételkiesés pedig nemcsak a zenészeket, hanem a teljes szektort érintette a szervezőktől a technikai stábig. A nemzetközi közönséget vonzó nagyfesztiválokat nem is rendezték meg idén, a nyári fesztiválok főként helyi közönséggel működtek.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/major-international-7.jpg" alt="" class="wp-image-360"/></figure>



Az üzleti események is jelentősen megérezték a járvány hatását: ezek is azonnal leálltak, a stábok pedig csak lassan térhettek vissza a szervezéshez. Itt is igaz volt, ami a zeneiparban: sok volt a pályaelhagyó, cégek mentek csődbe, illetve sok esetben tolódtak a rendezvények. Azonban az üzleti szektorban ahogy megállt a offline világ márciusban, kinyílt az online. Gabriella elmondása szerint ez annyira nem új dolog a MICE eseményeket illetően, de az ilyen léptékű online átállás itt is újdonság volt. Úgy látja egyébként, hogy az emberek ezeken az eseményeken is elsősorban a személyes kapcsolatokért vesznek részt, igénylik a személyes jelenlétet. Ugyanakkor a hibrid – félig online, félig élő – események is egyre fontosabbá váltak, és valószínűleg velünk is maradnak. Ezeknek a változásoknak köszönhetően sok cég visszavágta az utazásra fordítható büdzséjét is.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/major-international-3-1024x684.jpg" alt="" class="wp-image-361"/></figure>



Arra a kérdésre is kerestük a választ a panelisták segítségével, hogy mennyire vagyunk versenyképesek, ha nemzetközi eseményekről van szó? Mennyire vonzó Budapest a szervezők és mennyire a látogatók szemében?



A sport terén Dávid úgy véli, hogy nagyon is, hiszen a professzionális szervezés és kormányzati támogatás miatt kedvelt célállomásnak számítunk. Emellett ami az úszást illeti már többszörösen bizonyítottak, tudják mire lehet itt számítani, hogyan dolgozik a csapat. A mottójuk, hogy sportolóbarátnak kell lenni, mert ha a sportoló boldog, akkor mindenki az – ez a hozzáállás pedig érthetően népszerű.



A Sziget is jól áll, ami a nemzetközi terepet illeti. Sokan szeretik a fesztivált, ugyanakkor a magas ÁFA-kulcs miatt nagyon drágának számít, ezért nehezen tart lépést a szomszédos országok zenei fesztiváljaival, ahol jelentősen kisebb mind a szervezést, mind a belépőjegyeket terhelő ÁFA mértéke. Ez azt is hozza magával, hogy a külföldi szervezőknek a fellépők megnyerése terén a Szigettel szemben versenyelőnyük van. A Sziget jó hírét viszont bármikor latba vethetik. Tamás mindenesetre üdvözölné, ha a Sziget és Budapest mellé más szereplők és helyszínek is felkerülnének az európai zenei térképre, amihez véleménye szerint kulcsfontosságú a magas adókötelezettség enyhítése.



A MICE rendezvények terén jelenleg a 7. legnépszerűbb desztinációnak számít Budapest, köszönhetően a kiváló elhelyezkedésének és könnyű megközelíthetőségének. Gabriella jó jelnek tartja, hogy bár a kelet-európai térséget még nem nagyon fedezték még fel az üzleti szervezők és utazók, Budapest továbbra is felkapott úti célja az ilyen rendezvényeknek. Fontos szempont a megközelíthetőség és elhelyezkedés mellett a szállásokkal és rendezvényhelyszínekkel való ellátottság, de Budapest ezeken a területeken is jól teljesít. A legnagyobb versenytársunk pedig Bécs.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/fotofal-2.jpg" alt="" class="wp-image-362"/></figure>



Abban azonban mindhárman egyetértettek, hogy Budapesten kívül, Magyarországon máshol még nem igazán reális, hogy nagyobb szabású, nemzetközi eseményt szervezzenek. Hiány van helyszínekből, szálláshelyekből és a közlekedés is nehézkes, nehéz megszervezni egyszerre több ezer ember mozgatását. Noha Debrecenben sok potenciál lehet a reptérnek köszönhetően.



Abban is egyetértettek, hogy a nemzetközi rendezvények külföldi közönsége lényegesen többet költ, mint egy átlagos turista, és jellemző, hogy vagy már eleve családdal érkezik –gyakori ez például a sporteseményeknél –, vagy később visszatér családtagokkal, barátokkal.

Nagy, nemzetközi események – másfelé evezünk, de mégis egy hajóban utazunk?

**Mitől számít egy rendezvény fenntarthatónak? Hogyan lehet csökkenteni egy-egy ezreket, százezreket vonzó esemény ökológiai lábnyomát? Első Rendezvény MeetUp-unkon erről beszélgettünk három teljesen eltérő területről érkező szakemberrel: Cziffra Boglárkával, az NSÜ kommunikációs és rendezvényszervezési és az UEFA EURO 2020 kísérőrendezvényeinek stratégiai igazgatójával, Dominus Ákossal, aki a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere, az EKF fenntarthatósági tanácsadója és aki már 2003-ban felkarolta a fesztiválok zöldítésének ügyét, és Pécsi Szabolccsal, aki HighVibes Events vezetőjeként a kifejezetten fenntartható rendezvények szervezéséért felel.**



PET-palackos üdítők, eldobható sátrak, egyszer használatos műanyag evőeszközök, fellépők reptetése, haszontalan reklámanyagok. Csak néhány példa azokra az akut problémákra, amikre a rendezvényszakmának – szektortól függetlenül – megoldást kell találnia a könyezettudatosság és a fenntarthatóság jegyében. Az üzleti, a sport és a kulturális rendezvények szervezői nap, mint nap szembesülnek a fentiekhez hasonló kihívásokkal.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/rock-n-heim-848778_960_720.jpg" alt="" class="wp-image-263"/></figure>



Abban mindhárom megszólaló már a legelején egyetértett, hogy az, hogy mennyire tud zöld lenni egy adott esemény a helyi szervezők érzékenységén múlik elsősorban. Ahogy Boglárka fogalmazott, a sportrendezvények kapcsán sokszor könnyebb dolguk van, mert konkrét ajánlásokkal dolgoznak, de ez nem mondható el egységesen az összes sportrendezvényről és az EB mérkőzések során is sok múlott azon, hogy ők, mint helyi csapat, hogyan viszonyultak a témához.



Pozitívumként mesélte például, hogy a szurkolói zóna egy hónapos működése alatt az ott dolgozók saját kulacsot kaptak és vízautomatát használtak. Ez a 30 nap alatt, naponta 400 dolgozóval számolva közel 36-38 ezer műanyag ásványvizes palackot jelentett volna, így viszont ki tudták váltani egy kulaccsal és a felállított automatákkal. Szerencsére az ilyen együttműködésre a szponzorok is nyitottak voltak, de ahogy a későbbiekben a beszélgetésen felmerült, még mindig sok múlik a különböző kereskedelmi érdekeken. Például a brand érdek miatt egy-egy UEFA-mérkőzés után nem hasznosíthatják újra a molinókat, ezzel hulladékot generálva, míg más rendezvények már kifejezetten ezekből készített táskákat árusítanak ajándéktárgyként.



Szabolcs cége minden üzleti típusú rendezvényüknél igyekszik mérlegelni, végigkövetni a felhasznált anyag útját és aszerint dönteni, hogy mit alkalmazzanak egy-egy rendezvénynél. Tapasztalata szerint egyébként a megrendelők nyitottak a környezetbarát ötletekre – azokra is, amik nem feltétlen látványosak kifelé – azonban nem mindenkin lehet átvinni az összes zöld kezdeményezést, de igyekeznek terelgetni őket. Például a céges rendezvényeken gyakran használnak új szőnyeget a dekorációhoz, ami utána a szemetesben végezné, ők azonban inkább utánajárnak és keresnek egy olyan helyet, akiknek el lehet később adományozni. Szerencsére egyre több üzleti eseménynél mondanak le a cégek a szóróanyagok, különféle egyszerhasználatos promóciós termékek szórásáról is. Boglárka és Ákos is ezt tapasztalták. Szerintük a nagy márkák is egyre inkább gondolkoznak abban, hogy tárgyak helyett inkább élményekkel és szolgáltatásokkal lepik meg az általuk támogatott rendezvények résztvevőit.



A fesztiválokon is gyakran szeretnének a cégek különféle ajándéktárgyakkal a látogatók kedvében járni. Ákos elmondása szerint a Sziget például tavaly döntött úgy, hogy csak olyan ajándéktárgyakat adhatnak, amelyek nem egyedileg csomagoltak és később is hasznosíthatóak, azaz nem válnak azonnal szemétté.



**Re-pohár – zöld lelkiismeret vs. kereskedelmi érdek**



A beszélgetés során a hulladéktermelés végig hangsúlyos téma volt, ezzel összefüggésben pedig visszaértően felmerült a re-poharak kérdésköre is. Mindhárom résztvevő egyetértett abban, hogy csakis akkor működik jól a rendszer, ha a poharak visszaválthatóak. Sokszor sajnos ebben az esetben is a kereskedelmi érdeket támogató rossz modellek érvényesülnek inkább, amik szem elől tévesztik a környezettudatossági célt: a szemléletváltást. Ehelyett ajándéktárgyat vagy szemetet csinálnak a re-poharakból. Az üzleti rendezvényeken is gyakran felmerül a re-poharak ötlete - ahogy Szabolcs mesélte -, ilyenkor igyekeznek meggyőzni a szervezőket arról, hogy logózott, dátumozott, vagyis egy alkalomra készültet ne készíttessenek, inkább béreljenek. Sok eseménynél azonban remekül működik a porcelán használat is – amely ugye nem jár plusz hulladéktermeléssel.



A re-pohár használattal kapcsolatban a Covid19-járvánnyal bejött az egészségvédelmi szempont, amivel összefüggésben felmerült az újabb kérdés, miszerint mennyire lehet biztosítani ezeknek a poharaknak a fertőtlenítését. Mint Boglárka mesélte, ez náluk is fontos kérdés volt az UEFA EURO meccsek előtt, de végül szerencsére sikerült ezek biztonságos bevezetése.



Sokak félelme volt egyébként, hogy a koronavírus miatt visszatérünk majd a „régi vágányra”, de szerencsére Ákos szerint a szemléletváltás ezen a fronton már megtörtént, nem volt igény a visszalépésre, sok fiatal keresi még mindig a környezettudatos megoldásokat, ezzel pedig a rendezvények, cégek is „rákényszerülnek” az ilyen irányú fejlődésre.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/243392519_880020769573759_2438249335514568909_n.jpg" alt="" class="wp-image-264"/></figure>



**A jövő a fiatalok kezében?**



A Sziget kapcsán érkezett visszajelzésekből világosan látszik, hogy a fesztivállátogatók többségénél szempont, hogy a fesztivál mennyire környezettudatos, ez képes befolyásolni a jegyvásárlást is- véli Ákos. Mivel sok európai fesztiválnál hasonló a fellépők névsora, hosszútávon úgy gondolja, a zöld szemlélet versenyelőnyt is jelenthet egy-egy eseménynél. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a rendezvényipar leköveti a lakossági igényeket.



Ahogy rámutattak azonban, amellett, hogy szervezőként figyelnek a műanyagok minimalizálására és a hulladékgazdálkodásra, olyan megoldásokkal tehetnek sokat a fenntarthatóbb működésért, mint például, hogy milyen helyszínre szervezik az adott eseményt. A helyszínválasztás már befolyásolja a résztvevőket, hogy mivel érkezzenek: az autóval nehezen, de tömegközlekedéssel jól megközelíthető helyek esetében kisebb lesz a rendezvény karbonlábnyoma. Más esetben, például céges rendezvényeknél a szervezők különféle jutalmakkal motiválhatják a résztvevőket, hogy telekocsikkal álljanak össze, vagy vonattal utazzanak.



Sajnos azonban sok esetben ez még nem, vagy csak nehezen kivitelezhető. Például a Giro d’Italia versenyzői nem tudják másként, csak teherautóval mozgatni a felszereléseket, de a szervezők javíthatnak a helyzeten azzal, ha a depót a város szélére helyezik. Ez turnézó zenekaroknál és fesztiváloknál is létező probléma, a karbonkibocsátás nagyobb része ugyanis a közlekedéshez köthető. A Sziget ennek csökkentésére kezdeményezte külön fesztiválvonatok indítását is, ez a hollandoknál például kifejezetten népszerű volt. (Kiderült, hogy ők az UEFA EURO focimeccsekre is közös szurkolói buszokkal érkeztek.) Azonban a vonatközlekedés jelenleg nagyon drága és nehézkes, így ez még a jövő kihívása. Az üzleti eseményeknél azonban úgy látszik, hogy a koronavírus miatt kialakult kényszermegoldás a jövőben is velünk maradhat, azaz már nem feltétlen kell egy előadónak végigrepülnie a fél világot egy rövid előadás erejéig, hanem online is bekapcsolódhat.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/243469200_923022658633476_6121909493918881390_n.jpg" alt="" class="wp-image-265"/></figure>



Zárásként mindhárom vendég egyetértett abban, hogy noha az egyre több, készülő ajánlás is fontos segítség, de hosszútávon a progresszív jogszabályok hozhatnak valós változást az iparágban.



*A következő Rendezvény MeetUp témája a Magyarországon megrendezésre kerülő nagy nemzetközi események lesznek, ezúttal is az üzleti-ismeretterjesztő, a kulturális és a sportrendezvények felől körbejárva. A beszélgetés angol nyelven, a Budapest Showcase Hub keretein belül valósul meg, október 22-én. A vendégeink Békefi Anna (Budapest Convention Bureau), Kádár Tamás (Sziget Festival) és Rózsa Iván (NSÜ) lesznek.*

Fenntartható rendezvények – reális jövőkép vagy idealista álom?

**A frissen megalakult alapítvány a tervezhetőség és a biztonságos újraindulás érdekében kéri, hogy az 5 milliós oltottsági fázis elérésekor a Kormány vonja vissza a zenés-táncos rendezvények jelenlegi tilalmát.**



A Magyar Turisztikai Alapítvány (MTPA) alapvető célja a hazai kulturális és turisztikai jelentőségű rendezvények, fesztiválok, konferenciák, egyedi programok és nemzetközi sportesemények megvalósulását és fejlődését szolgáló feltételek elősegítése, támogatása. Az MTPA konkrét javaslatokkal kívánja támogatni a rendezvény szektor újraindulását, a Covid-19 vírussal összefüggő korlátozások enyhítésére vonatkozó javaslataikat Szentkirályi Alexandra kormányszóvívő asszony részére is eljuttatták.



Mint ismeretes, a négymillió beoltottat elérve a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára már lehetővé vált különféle ültetett rendezvények látogatása, ugyanakkor a zenés-táncos események tilalma továbbra is fennáll. Az élőzenei szektor legnagyobb problémáját jelenleg a bizonytalanság okozza, hiszen a nem ültetett koncertek engedélyezésének másnapján ezek nem tudnak újra indulni; előkészítésük és megszervezésük hetekbe telik.



Éppen ezért lenne fontos egy olyan támpont megjelölése, melynek elérésekor a szereplők készülni tudnak az újraindulásra. Az MTPA kéri a kormányt, hogy az 50%-os átoltottsági arány elérését követően engedélyezzék a zenés-táncos rendezvényeket. A jelenlegi dinamikus oltási ütemet alapul véve ez a szám heteken belül elérhető. A javasolt ütemezés nem jelentene túl gyors változást, ugyanakkor kellő felkészülési időt biztosítana a szakma számára az újrainduláshoz. Az alapítvány arra is kitért, hogy amennyiben javaslatuk nincs összhangban az Operatív Törzs szakmai álláspontjával, úgy kérik azon mutató mihamarabbi megjelölését, amelynek teljesülése esetén a nem ültetett zenés-táncos rendezvények megvalósítása lehetővé válik.

A zenés-táncos rendezvények engedélyezését kéri a Magyar Turisztikai Program Alapítvány

A Magyar Turisztikai Program Alapítvány célja, hogy összehozza a teljes hazai rendezvényszakmát, legyen szó turisztikai, sport, vagy művészeti eseményekről, hiszen mindig van mit egymástól tanulni. Ennek szellemében született meg a rendezvények újraindítását célzó Rendezvény ReStart konferencia és ennek kapcsán hívtuk most életre havi beszélgetéssorozatunkat, a Rendezvény MeetUp-ot is.



Hogyan lehet egy rendezvény fenntartható? Milyen törekvésekkel lehet segíteni, hogy csökkenjen egy-egy fesztivál, sportesemény ökológiai lábnyoma? Ezekről beszélgetünk az első alkalommal. Találkozzunk szeptember 23-án az Akvárium Klub VOLT Lokáljában!







- **A beszélgetés résztvevői:**



- Czifra Boglárka (NSÜ kommunikációs és rendezvényszervezési igazgató, UEFA EURO 2020 kísérőrendezvényeinek stratégiai igazgatója)



- Dominus Ákos (Bánkitó Fesztivál technikai vezetője, EKF fenntarthatósági tanácsadója, Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere)



- Pécsi Szabolcs (HighVibes Events vezetője)



- Moderál: Oszkó-Jakab Natália (MTPA társelnöke)



A rendezvényre a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.



Regisztrálni ezen a linken lehet: https://forms.gle/ySbUXraTsqTra2gN7

Rendezvény MeetUp néven beszélgetéssorozatot indítunk

**Megalakult a Magyar Turisztikai Program Alapítvány a rendezvényszakma tapasztalt és elismert szereplőinek támogatásával. Céljuk, hogy létrejöjjön egy, a rendezvények fejlődését segítő ökoszisztéma, legyen szó hazai kulturális és turisztikai rendezvényekről, fesztiválokról, konferenciákról, egyedi programokról vagy nemzetközi sportesemények megvalósításáról. Első lépésként konkrét javaslataikkal az újranyitásra fókuszálva szeretnének segítséget nyújtani abban, hogy a rendezvények a biztonsági előírásoknak megfelelően indulhassanak újra, illetve, hogy a közeljövőben pályázatok útján támogathassák az elmaradt vagy kárt szenvedett rendezvényeket.**







Magyarország a fesztiválok országa, szinte nincs az évnek olyan szakasza, ahol ne lenne valamely pontján ilyen jellegű rendezvény, az elmúlt években pedig különösen megnövekedett ezek száma, gyakran számos program közül válogathatunk egyetlen hétvége leforgása alatt is.







A tavalyi év éppen ezért a megszokott, gazdag programválaszték, zenei és művészeti fesztiválok, gasztro- és sportesemények, konferenciák, városi ünnepek nélkül szinte színtelennek hatott, érezhető volt mennyire hiányoznak a nyárból ezek a rendezvények, hiszen a közösségi élmények éppúgy szükségesek a kiegyensúlyozott és boldog mindennapokhoz, mint az evés és az alvás. A járvány így arra is rámutatott, hogy ezek a rendezvények igenis szükségesek: nem csak az emberek kulturális, illetve szórakozási igényeit elégítik ki, de az iparág jelentősen hozzájárul a GDP-hez több ágazaton keresztül is, amelyek között csak az egyik a turisztika és a vendéglátás. A Magyar Turisztikai Program Alapítvány azért dolgozik, hogy ezeket a rendezvényeket biztonságos módon, de biztos léptekkel hozhassa vissza mindenki életébe.







A Magyar Turisztikai Program Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy legyen egy olyan szervezet, amely precízen és magas színvonalon folytat egyeztetéseket, végez kutatásokat és széleskörű információs segítséggel, pályázatokkal támogatja a piaci szereplőket, valamint szakmailag megalapozott, magas színvonalú lobbi tevékenységben is közreműködhet a rendezvények teljes spektrumában. Az alapítvány célja a rendezvényekkel kapcsolatos nemzetgazdasági, turisztikai, kulturális, településfejlesztési, foglalkoztatási és vállalkozásfejlesztési célok megvalósulásának minél szélesebb körű elősegítése és az ezekhez kapcsolódó funkciók fejlődésének megteremtése. Elsőként pedig a legfontosabbra, azaz az újraindítás elősegítésére koncentrálnak javaslataikkal a kormány felé.







Ezek közt különféle lépések szereplenek az újraindításhoz, melyek nagy segítséget nyújthatnak az átmeneti időszakban, azaz ameddig le nem győzzük a járványt. A javasolt nyitás lépéseit is az oltások száma határozza meg az eddigi kommunikáció szerint, így például a szervezet javasolja, hogy 3,5 milliós átoltottságnál, ahogy a vendéglátós egységek teraszai megnyithatnak, akkor egyúttal kérik, hogy egy-egy előadó is felléphessen ott, legyen szó zenéről, szavalásról, más, művészeti előadásról. Az alapítvány úgy véli, a jelenleg érvényben lévő este 10 órás kijárási korlátozás mellett ez nem jelentené zenés táncos rendezvény kialakulását, ugyanakkor sok zenésznek és főként a háttérzeneművészeknek, valamint a kisebb előadóknak adhatna lehetőséget az újraindulás, akiket a legérzékenyebben érintett a járvány. Továbbá 4 milliós átoltottsági szintnél, vagy ahogy majd esetleg megnyithatnak a szállodák és éttermek, már javasolják, hogy minimális létszámmal, de tegyenek további enyhítéseket az oltási és védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek. Vagyis fontolják meg a bel- és kültéri befogadó képességek valamilyen, például 50-70%-os kapacitásáig a rendezvények megtarthatóságát szigorú protokollok betartása és oltásigazolás bemutatása mellett. Ez már nagyban segítené a rendezvények elindulását. Továbbá az alapítvány támogatja a maszk használatát a rendezvények látogatásakor egy, orvos szakemberek által meghatározott oltási szintig.







Az alapítvány kéri, hogy a sportrendezvényeknél már rendeszeresen használt gyorsteszteket a későbbiekben nagyobb rendezvényeknél, magasabb átoltottsági szintnél is lehessen esetleg használni, ha a helyszínen az egészségügyi szolgálatnál, jóváhagyott protokoll alapján végzi el valaki, azaz eredménye igazolt. Külföldi példa szerint a gyógyszertárakban végzett gyorsteszt validálása is megfontolandó lehet a jövőben. Természetesen mindez az átmeneti időszakra érvényes, hiszen az alapítvány is rendezvényein keresztül szeretné segíteni az országban az átoltottság növelését, hogy közös erővel legyőzhessük a járványt és visszatérhessünk a normális élethez.







Bár most a fókusz azon van, hogy mielőbb talpra állhasson a rendezvényszakma, az alapítvány hosszútávon egy, a rendezvények fejlődését segítő hálózatot kíván létrehozni. Szintén feladatának tekinti, hogy a jövőben a rendezvények előkészítése és lebonyolítása hatékonyabban kontrollálható és ellenőrizhető legyen, valamint érdemi koordináció valósuljon meg az egyes, főleg kiemelkedően nagy létszámot vonzó rendezvények között.







Emellett az alapítvány a jövőben oktatási és képzési tevékenységet is fel kíván vállalni, melyek során elsődlegesen épít a tagok szakmai tapasztalataira és javaslataira. Összekötő szerepüket és oktatási lehetőségeiket arra is fel szeretnék használni, hogy a rendezvényeket többek között egyre inkább a zöld és környezettudatos szemlélet felé mozdítsák. Az alapítvány céljai között szerepel, hogy jogszabályi előterjesztéseket is kidolgozzon a szakma érdekében. Egyik ilyen már jelenleg is jól behatárolt cél a jelenlegi áfa tartalom csökkentése a szektorban 27-ről 5 százalékra, melyet szintén támogat ez a szakmai szövetség is. Emellett a rendezvények újraindítását segítő pályázatok kiírását is elő szeretné mozdítani az alapítvány. Ezekkel azokat a rendezvényeket lehetne támogatni, amelyeket a járványhelyzet miatt nem lehetett megtartani vagy amelyek ugyan megvalósulnak, de látogatottságuk és bevételük az emberek félelmei miatt messze elmaradtak a korábbiaktól. Bár még nem tudni, pontosan milyen előírások betartására lesz szükség a jövőben a rendezvényeken való részvételhez, de ezen előírások betartásához szükséges eszközök, infrastruktúra beszerzésére vonatkozó pályázati segítséget remélnek elérni a szövetség tagjai.







A Magyar Turisztikai Program Alapítvány alapítói és kuratóriumi tagjai a rendezvény közeg több szervezetének tudását csatornázzák össze a Music Hungary Szövetségtől kezdve, a Magyarországi Rendezvényszervezők – és Szolgáltatók Szövetségén (MARESZ) át egészen a Magyar Olimpiai Bizottságig, illetve a rendezvényszervező és szolgáltató szektort is.







Az alapítvány társelnökei Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye Fesztivál igazgatója és a Music Hungary Szövetség Fesztivál szakosztályának vezetője és Botond Szabolcs, a Visual Europe Group igazgatója. Kuratóriumi tagjai Dolina Tamás, a Moonlight Event Kft. ügyvezetője, Ernhaft Attila, a Művészetek Völgye Fesztivál ügyvezetője, Schmidt Gábor, a MOB alelnöke, dr. Fiák Krisztina, Ákos menedzsere, Ganczer Gábor, a MARESZ elnöke és a Hungexpo vezérigazgatója, Rókusfalvy Gábor, a Roxer Kommunikációs Kft. tulajdonos ügyvezetője, Süli András, a Campus Fesztivál programigazgatója, Lobenwein Norbert, a VOLT alapítója és Szabó László, producer, a Magyar Sakkszövetség, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Zenei Menedzserek Egyesületének elnöke.

A frissen megalakult Magyar Turisztikai Program Alapítvány segít a rendezvényeknek az újraindulásban

**Közel 400 fő részvételével lezajlott a Magyar Turisztikai Program Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyarországi Rendezvényszervezők - és szolgáltatók Szövetsége által szervezett Rendezvény ReStart 2021 konferencia június 24-én a Bálnában. A konferencia célja az volt, hogy összehozva a rendezvényszakmát konkrét tanácsokkal, tapasztalatcserével segítsék a rendezvények újraindulását. Az egész napos konferencia érintette a kulturális fesztiválokat, a zeneipar kihívásait, a MICE szektor kilátásait és olyan nemzetközi sportesemények tapasztalatait is, mint az Úszó EB.**







„Ilyen bizonytalan évben szerettünk volna egy kis bizonyosságot, kapaszkodót adni, hogy bátran álljunk neki a szervezésnek” - hangzott el Oszkó-Jakab Natália, az MTPA társelnökének köszöntőjében. Az MTPA fiatal szervezetként azt a célt tűzte ki maga elé, hogy összehozza a teljes rendezvényszektort, hidat építve és párbeszédet teremtve az olyan, távolinak hangzó ágazatok között is, mint például a zeneipar és a sport. Ezt a célt szolgálta a Rendezvény ReStart 2021 konferencia is, amely a közel másfél éves teljes leállás után arra vállalkozott, hogy segítséget ad az újraindulásban, közösen megvitatva a rendezvényszektor kihívásait és lehetőségeit. Az Alapítvány a rendezvényen együttműködést kezdett több partnerszervezettel, így a Magyar Turisztikai Ügynökséggel is. Az MTÜ, a MaResz, az NKA, az EMMI, a Petőfi Irodalmi Ügynökség, a Music Hungary Szövetség, a Magyar Kongresszusi Iroda, a Hungexpo és a Majdnem Híres Rocksuli és a Budapesti Gazdasági Egyetem is üdvözölte az MTPA létrejöttét. 







Köszöntőt mondott a konferencián Botond Szabolcs, az MTPA társelnöke, Ganczer Gábor a MaReSz elnöke, Bús Balázs, az NKA elnöke, valamint dr. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója. A köszöntőkben közös pont volt, hogy mindannyian úgy vélik, a szektor újjáépülése során fontos az is, hogy képesek legyünk változtatni, megújulni és hogy a „beteg” gyógyítását érdemes a diagnózis felállításával kezdeni, azaz felmérni, milyen állapotban van az ágazat. Dr. Guller Zoltán arról is beszélt, hogy az elmúlt időszak egyik legnagyobb tanulsága Budapest túlzott külföldi turizmusnak való kitettsége. Célként jelölte meg, hogy növekedjen a belföldi vendégek száma a fővárosban. Mindent egybevetve azonban a turizmust illetően optimista: „a turizmus úgy fog kilőni, mint pezsgősüvegből a dugó” – mondta, kitérve arra is, hogy jövőre elérhetjük a 2019-es „bezzeg év” szintjét.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/MTPA_konf-197-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-291"/></figure>



A konferencián Lakatos Tibor dandártábornak, az Operatív Törzs Ügyeleti Központjának vezetője is előadást tartott, hogy segítsen eligazodni a jelenleg érvényben lévő szabályok között. A résztvevőknek lehetőségük volt kérdezni, így akár már a helyszínen választ kaphattak a friss bejelentés kapcsán érkezett specifikus kérdéseikre is.







Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára az elmúlt időszak szakpolitikai intézkedéseiről beszélt, bemutatva a Köszönjük Magyarország, a Déryné -, a Térzene és a Lázár Ervin Programot. Demeter Szilárd miniszteri biztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője a zenei szektor újraindításáról beszélt. Elmondta, válságállóbá kell tenni a hazai zeneipart, hangsúlyosabban kell foglalkozni a saját piacunkkal. Ennek érdekében olyan intézkedésekről is beszélt, mint a rádiók ösztönzése, hogy több magyar zenét játsszanak, társművészeti produkciók és alkalmazott zenei szolgáltatók körének bővítésének támogatás, illetve a tehetséggondozás támogatása. Elmondta a Petőfi Kulturális Ügynökség kb. 5 milliárd forintot tud a magyar zeneipar számára elkülöníteni, ennek egyrészével a vidéki játszóhelyek bővítését és biztonságossá tételét segítik majd.







Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke is a könnyűzenei piac szereplői előtt álló kihívásokról tartott előadást. Elmondta, hogy bár már látni az alagút végét, de még nem jutottunk ki belőle. Prezentációjából kiderült, hogy idén a fesztiválok 60%-át nem tartják meg, melynek következtében 65 milliárd forint esett ki a könnyűzenei szektorból. Bár a koncertek ismét látogathatóak védettségi igazolvánnyal, a jegyeladások 2020 január környéki adatokat mutatnak, mely köztudottan a leggyengébb hónapnak számít a zeneiparban. Elmondta az 5%-os kulturális ÁFA bevezetése nemcsak az iparág újraindításában segítene, de abban is, hogy jobb versenypozícióba kerüljünk, akár a régió zeneipari központjává váljunk, hiszen jelenleg a környező országokban kevesebb áfával kell számolniuk a koncertszervezőknek, így eleve jobb alkupozícióból indulnak a külföldi zenekarokkal való tárgyalások során. A csökkentett áfa kérdése a délutáni szekciók során is előkerült, mind a külön a téma köré épített beszélgetés, mind a Covid utáni nemzetközi turnék kapcsán.







Dr. Galambos Henrietta, a Szépművészeti Múzeum jogi osztályvezetője a múzeumok pandémia utáni működésébe avatta be a résztvevőket. Elmondta, hogy a világjárvány ideje alatt világszinten 77%-kal csökkent a múzeumok, galériának látogatóinak száma, a Szépművészeti Múzeumba is 90%-kal kevesebb vendég érkezett az évben. Mesélt arról is, milyen új kommunikációs stratégiákat, virtuális kampányokat találtak ki a közönség számára és arról is, hogy milyen nagyszabású kiállításaik vannak most.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/MTPA_konf-352-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-292"/></figure>



Dr. Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke a Budapesten megrendezett Úszó Eb tapasztalatait osztotta meg a vendégekkel. Az Eb-t nézők nélkül rendezték meg és egy 4500 fős „buborék” biztosította az 51 országól érkezett sportolók és kísérőik biztonságát, hét szállodát megtöltve, 21 500 vendégéjszakát generálva. Ez volt az első „buborékban” rendezett világverseny Európában, mellyel sok hasonló rendezvénynek is példát mutattak, például az idén esedékes tokiói Olimpiának is. A szekciók során szó volt még a 2022-es férfi kézilabda Eb-ről és annak előkészületeiről is. Ez lesz az első Magyarországon rendezett kézilabda Eb, mely azért is különös jelentőséggel bír, mert a labdarúgás után ez a második legnépszerűbb hazai sport, így várhatóan nagy érdeklődésre tarthatnak majd számot. A Hazai vizeken beszélgetés alatt pedig a Covid alatt egyre népszerűbbé vált aktív turizmusról volt szó, illetve a vízi sportok, túrák növekvő népszerűségéről. A panelbeszélgetés során elmondták, hogy igyekeznek a sporteseményeket is fesztiválszerű eseményként megrendezni, hogy a köré szervezett programoknak köszönhetően könnyebben „megmozdítsák” az embereket. Az idei Balaton-átevezés is szóba került, melyre már 4000-nél több ember jelentkezett, ezen felbuzdulva pedig nyáron megrendezik a Tisza-tó átevezést és átúszást is.







Békefi Anna, a tavaly önállósodott Magyar Kongresszusi Iroda ügyvezető igazgatója az Iroda tevékenységéről, sikereiről számolt be. Elmondta, céljuk Magyarország felzárkóztatása az üzleti rendezvények európai élvonalához, nemzetgazdasági szinten is mérhető eredményeket elérve az iparágban. A hazai szervezésű kongresszusok ugyanis nagyszámú vendégéjszakát és magas költésű vendégkört hoznak, és hozzájárulnak a turisztikai infrastruktúra fejlesztéséhez, tervezhetőséget, biztonságot jelentenek sok szolgáltató számára. Ezért az ő feladatuk „meggyzőzni” a szervezőket, hogy ne más nagyvárosokba, hanem Budapestre szervezzék kongresszusukat.



<figure class="wp-block-image size-full"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/10/MTPA_konf-332.jpg" alt="" class="wp-image-293"/></figure>



A MaReSz rendszeres szakmai eseménye, az EventHub is a délutáni napirendbe illesztve valósult meg, mely során tovább boncolgatták a MICE szektor kilátásait. A kerekasztal beszélgetések során szó volt a kongresszusok és konferenciák várható tendenciáiról, arról, hogy milyen nehézségekkel kell jelenleg szembenézniük a nemzetközi rendezvények szervezőinek az eltérő beutazási szabályok miatt, de beszéltek arról is, milyen fejlesztési lehetőségek vannak Magyarországon a MICE szegmensben, hogy népszerűbb desztinációjává váljon az ilyen jellegű eseményeknek. A délutáni szekciók alatt corporate oldalról is megvizsgálták az újraindulás lehetőségeit, végezetül pedig a beszélgetések résztvevői megosztották tapasztalataikat a nagy nemzetközi kulturális, sport és üzleti rendezvények kapcsán, kézzelfogható információkkal látva el a hallgatóságot az új biztonsági, illetve higiéniai protokoll tekintetében is, illetve érintették az 5% kulturális áfa bevezetésének témáját is. Összegzéséként azzal zárták, hogy bár elindultak a kisebb létszámú hazai rendezvények, még hosszú idő, mire a nemzetközi rendezvényszervezés is feléled és visszatérhet a 2019-es szintre.







A Rendevény ReStart 2021 konferencia előadásaiban, beszélgetéseiben jól kirajzolódott, hogy mennyi kapcsolódási lehetőség van a különféle rendezvényágazatok között, és azok mennyire hatással vannak egymásra.







„Nagyon jó érzés volt látni, hogy ennyi szakember összegyűlt, és megosztotta tapasztalatait egymással. A pandémia pozitív hozadéka, hogy a szakmabeliek, akár versenytársak is sokkal többet beszélgettek egymással, információval segítették a másikat. Jó érzés volt megismerni egymást, kicsit jobban megtudni, hogyan működnek más rendezvények. Ezért jött létre az MTPA is, hogy hatékonyan összefogja a szakmát és lehetőséget biztosítson a tapasztalatcserére, a közös gondolkozásra és arra, hogy együttesen találjunk megoldást a kihívásokra” - összegezte a konferencia tanulságait Oszkó-Jakab Natália, az alapítvány társelnöke.

Bátran álljunk neki a szervezésnek – összegyűlt a hazai rendezvényszektor

BUSH

Hírek

Kutatás

MeetUP

Rakéta

Restart

Visibility

Szektorszintű aggregált összesítés vagy egyedi adatokra épülő, személyre szabott kommunikáció?

A Visibility névre keresztelt programsorozatunk a hazai rendezvényszektornak hivatott nemzetközi láthatóságot biztosítani. Idén ősszel több rangos szakmai iparági vásáron (IBTM World Barcelona, World Travel Market London), és két saját szervezésű brüsszeli eseményen is azon dolgoztunk, hogy a magyar piacnak nagyobb elérést, illetve új szakmai együttműködéseket alakíthassunk ki.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/12.01-MTPA-5-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-854"/></figure>



December 1-jén rendeztük meg a Brüsszeli Liszt Intézetben a Visibility sorozat második saját eseményét. Az este vendégei a magyar kulturális rendezvények képviselői voltak, a prezentációkat pedig az Aranyakkord koncertje zárta. Az esemény nagy sikerrel, csaknem 80 fő részvételével zajlott, a résztvevők meghallgathatták Petneki Ábel (BMC), Bukovics Aliz (A38 Hajó), Kovács Dániel (Etyeki Piknik), valamint Régi Márton (VOLT Produkció) előadásait.



A két első, klasszikus rendezvényhelyszín-bemutatkozás kitért a kapacitás és a technikai felszereltség mellett az állandó és időszakos programkínálatra, a nemzetközi kapcsolatokra, és a helyszínek saját kulturális küldetéseire is. A BMC és az A38 egyaránt otthont ad konferenciáknak, élőzenei programoknak, kiállításoknak, színházi programoknak, tereik pedig a megrendelői igények mentén, szabadon alakíthatók.



A VOLT Produkció színeiben Régi Márton cégvezető prezentált. A cég portfóliójába tartozó rendezvények közé olyan népszerű, nagy tömeget vonzó fesztiválok tartoznak, mint például a Strand Fesztivál, a B my Lake Fesztivál, a Balaton Piknik és a ZamJam. A MOL Nagyon Balaton ernyője alatt szervezett programok óriási befolyással vannak a balatoni régió turizmusára, hiszen együttesen több, mint 900 ezer látogatót fogadnak évente.



Kovács Dániel, a Roxer kreatív igazgatója az Etyeki Piknikről szóló prezentációjában rámutatott arra, hogy a vidék vonzerejének növelése a rendezvények tekintetében közös feladatunk. A kulturális termékek – jelentsen az adott esetben gasztronómiát, folklórt, könnyűzenei és irodalmi programokat, vagy színházat – által elért közönség csak abban az esetben növekedhet szignifikánsan, ha a közönség involválható, érdekeltté válik a kultúra ápolásában, és megtörténik lokálisan is a lehető legtöbb társadalmi csoport megszólítása. Az Etyeki Piknik sorozata az évi egy nagy fesztiválból indulva mára már egy egész évben nyitva tartó élményközponttá varázsolta a települést.



A szakmai bemutatók után az Aranyakkord adott varázslatos koncertet a közönségnek.



<figure class="wp-block-gallery has-nested-images columns-default is-cropped">
<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/12.01-Aranyakkord-1-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-848"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/12.01-MTPA-1-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-852"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/12.01-MTPA-4-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-853"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/12.01-MTPA-5-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-854"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/12.01-MTPA-7-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-855"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/12.01-MTPA-9-1024x1024.jpg" alt="" class="wp-image-856"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/12.01-Aranyakkord-83-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-851"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/12.01-Aranyakkord-42-1024x1024.jpg" alt="" class="wp-image-850"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/12.01-Aranyakkord-4-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-849"/></figure>
</figure>

Brüsszelből is vonzó a magyar kultúra – beszámoló a Visibility sorozatunk második állomásáról

„A válság kezelése a rátermettebbek sportja”



A sport, a kulturális, és az üzleti rendezvények aktuális gazdasági és humán stratégiáiról beszélt Zelcsényi Miklós, a Maratonman és Ultrabalaton tömegsport versenyek főszervezője; Czeglédi Szabolcs, az Akvárium Klub programigazgatója, valamint Duca Andrea, a HD Group ügyvezető partnere a Magyar Turisztikai Program Alapítvány legutóbbi MeetUp fórumán az Akvárium Lokálban.



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/ORB_1675-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-780"/></figure>



Válság és lehetőség



Az idei VOLT Fesztivál elmaradásának friss híre adta meg az esemény alaphangját. A kultúra területén a koronavírus-járvány kitörésével beköszöntő kiszámíthatatlanság és tervezhetetlenség rengeteg, újgenerációs eszközökkel és megoldásokkal kommunikáló alulról szerveződő programnak és kis fesztiválnak teremtett lehetőséget – ezt a kanyart a régi brandek nem minden esetben tudták kellően gyors fordulattal bevenni.&nbsp; A sportesemények tekintetében azonban ennek a trendnek éppen a fordítottja igaz: a nagyobb rendezvények garantáltan nagy élménnyel járnak, a résztvevők ezért inkább a biztos brandet választják.



Zelcsényi Miklós és csapata belépődíjas sporteseményeket szervez, azaz a fizetőképes sportolni vágyók közül kerül ki a közönségük. A válság első hullámát jelentő Covid-járványt követően képesek voltak megtartani a cég portfólióját, sőt ügyfélkörük is növekedett, számukra a bizonytalanság egy új struktúrát hozott magával. Elmondása szerint a változás arra ösztönözte a szektort, hogy gyorsabban adaptálódjon, és szakítson az automatizmusokkal, azaz újra egy progresszívan fejlődő pályára álljon, igaz,&nbsp; “nem lehet csak máról holnapra vezetni a céget, tartalékot kell képezni.” Minden résztvevő egyetértett abban, hogy a jelen gazdasági környezetben hathavi likvid tőke megléte volna ideális.



A koronavírus okozta helyzetben egyszerre eszmélt rá a szakma, hogy válságban nincs más út, csak az alkalmazkodás. A rendezvényipar szereplői szakítottak a 10-12 éves beidegződésekkel, megszokott sémákkal. Egyértelművé vált, hogy a túléléshez kreatívnak kell lenni, a szektor nyomás alá került. A zeneiparban például mind menedzseri, mind promóteri oldalról új megoldásokat ösztönzött, hiszen akkor is el kellett juttatni a zenészt a helyszínre, ha nem indult el a repülőgépe.



Back on track?



2022-ben az emberek visszatértek az élő rendezvényekhez, hiszen a sportban és a zenében közös a jelenlét élménye. Ahogy egy futóversenyt, úgy egy koncertet sem lehet a négy fal közé szervezni. Az embereknek szükségük van arra, hogy kilépjenek a valóságba, és ott éljék át a közösségi eseményt, kapcsolódjanak és szórakozzanak. Az újabb válság azonban jócskán megnehezíti a rendezvényszervezők dolgát.



A szolgáltatások és az infrastruktúra ára is jóval magasabb lett. A résztvevők véleménye szerint nem megspórolható, hogy a végén a fogyasztót is terhelje ez a drágulás. Egy évekkel ezelőtt lekötött koncert megvalósítása mára szinte a másfélszeresébe kerül. A szakmai szereplők bíznak benne, hogy születik megoldás, amely széles réteg számára tesz elérhetővé szabadidős – kulturális és sport – rendezvényeket. „A válság kezelése a rátermettebbek sportja” – vallja Miklós. Véleménye szerint a piac újrafelosztása következik, és az újonnan kialakuló rendszerben, aki kreatív, a lehetőséget látja.



A koronavírusnak köszönhetően rengetegen kezdtek sportolni. Fontos szempont lett a családok egészségének megőrzése, s új célokkal a jobb élet kialakításának vágya. Erre az új igényre rengeteg új piaci válasz született, új versenytársakat és vérfrissülést hozva. Hogy lépést tartson egy már több évtizede a szakmában tevékenykedő szereplő, át kell formálnia a meglévő know-howt. Bár mindig jelen lesz a rizikó, hogy az újratervezés veszteséges lesz, a fejlődés és a változás legtöbbször csakis versenyelőnyt eredményez. Zelcsényi Miklós elmondta, most épp applikációt fejlesztenek, mert hisznek a digitalizációban és a fenntarthatóságban. Utóbbi további vállalati szponzorokat is hozott nekik.



A zeneiparban tetten érhető jelenség, hogy a 30-35 feletti korosztály nehezebben megszólítható, koncertlátogatóvá vált viszont mellettük egy új generáció, aki műfajában és jellegében is másféle eseményeket keres. Általánosságban elmondható, hogy a klubok és fesztiválok 20%-kal több vendéget fogadtak idén, s bár nőttek a költségeik, elképzelhető, hogy még a 2019-es rekord évnél is több profitot termeltek az elmúlt időszakban. További tény, az embereket még mindig el lehet érni, kíváncsiak, a kulturális termékek és élmények iránti vágyat csak erősítette a leállás. A vidéki események száma ezzel szemben csökkenni látszik, kevesebb turné indul. Ennek oka a benzinár, valamint a stáb egyéb költségeinek emelkedése, ami miatt sok esetben még nullára kigazdálkodni sem egyszerű a fővároson kívül szervezett programokat.



“A” listás piacok és a magyar vidék analógiája



A zeneiparnak nemcsak a válsággal kell szembenéznie. Továbbra is meghatározó a régió legerősebb 27%-os áfája, a forint-euró árfolyam kihívása, és a rekordmagas hazai infláció. Egy nemzetközi előadó Magyarországra hívásakor eddig sem volt könnyű a környező országokkal versenyezni, de most reális veszély, hogy ismét Bécsbe és Prágába kell majd utaznunk egy-egy nagy név kapcsán, hiszen a nagyobb sztárok inkább a biztosat jelentő „A” listás piacokat fogják teljes erőbedobással felkeresni, nem céljuk, hogy kisebb piacokon építkezzenek.



Ugyanez az analógia mutatkozik itthon a főváros-vidék viszonylatában, ami komoly veszélyt hordoz magában. Az egész iparágra hatással lehet, ha nem lesz hol játszania, felépítenie magát a fiatal tehetségeknek, feltörekvő együtteseknek, és sajnos 3-4 év múlva így a közönség is elfogy. Lehetetlen csak a fővárosra koncentrálni egy ország kulturális, zenei edukációját, ökoszisztémáját. A jó értelemben vett „népművelői hivatástudatot”, amit a szakmai összefogás az elmúlt időszakban is egyre jelentősebben képvisel, most még határozottabban kell közösen tovább vinni.



<figure class="wp-block-gallery alignwide has-nested-images columns-default is-cropped">
<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/ORB_1633-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-783"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/ORB_1556-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-782"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/ORB_1549-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-781"/></figure>



<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://cms2.mtpa.hu/wp-content/uploads/2022/12/ORB_1675-1024x683.jpg" alt="" class="wp-image-780"/></figure>
</figure>



Felértékelődik a minőségi szolgáltatások és szolgáltatók szerepe



A tömegsport-események piaca nem tapasztal leállást. A nagy események töretlen sikerrel futnak. Az UltraBalaton idén 17 ezer fő részvételével zajlott, jövőre 22 ezer résztvevővel számolnak. „Ha valami különleges, ha valami jó hangulatú, van benne valami plusz esemény, az menni fog” – vélekedik Zelcsényi Miklós. A kisebb események ebben a szektorban is veszélyben lehetnek, ugyanis elszabadultak az árak, nem lehet látni, hogy egy póló, érem mennyibe fog kerülni, de azt sem, hogy egyáltalán leszállítják-e. Előre kell gondolkodni ahhoz, hogy 2024-ben is tudjanak eseményeket szervezni. Megváltoztak a játékszabályok.



„A legfőbb kérdés, mire van ráhatásom? Arra, hogy az ügyfeleimet hogyan szolgálom ki, erre kell koncentrálni. Mindenki szorítsa össze a fogát, lépjen rá a gázra, alkosson maradandót! Szedjük össze magunkat, le kell törölni a könnyeket, mert attól, hogy sírunk, a főkönyvekben még nem változtak meg a számok” – vélekedik.



Best practice-ek az üzleti rendezvények piacán



Duca Andreával, a HD Group kommunikációs ügynökség ügyvezető partnerével egy videóinterjúban beszélgettünk az utóbbi időszak válságairól és az azokra adható válaszokról. 2020 márciusának egy hétfő délutánján félmilliárd forintnyi rendezvényt mondtak le, vagy halasztottak el. Pár hétig csak a kármentésé volt a főszerep, s hogy minden szerződés esetében megvizsgálják jogi és gazdasági szempontból is, ki kinek, és hogyan tartozik, akár pénzzel, akár felelősségvállalással. A rendezvényeket a koronavírus-járvány későbbi időszakában is folyamatosan eltolták, hiszen hétről-hétre új információkkal és szabályozási környezettel kellett szembesülnie a szervezőknek.



A szektorban dolgozó nagyobb szereplők tapasztalata szerint, aki nem égeti el azonnal a profitot, az eredménytartalékból biztosabb alapokkal tud nekifutni a válsághelyzetnek. A stratégiaalkotás legnehezebb eleme a bizonytalanság, hiszen nem lehet előre látni, hogy pontosan meddig kell kitartani.



A HD Groupnál az idei esztendő túlszárnyalta a 2019-es eddigi csúcsot. Egyik legfontosabb működési változás, a jelen gyors elemzése, szinte azonnal a jövőt tervezik, mert a háború és az infláció okozta nehézségek kapcsán hirtelen változik minden. A fenntarthatóság és a digitalizáció ebben a szektorban is képes volt növelni a hatékonyságot, s azzal is egyetért, hogy „a valós rendezvényeknek továbbra is a valódi térben a helye”.



Tapasztalataik szerint, most egészen nagy rendezvényeket is csak az utolsó pillanatban jelentenek be a szervezők, s a megrendeléseket is rövid határidővel fogadják el a cégek. Sokszor 4-5 hét alatt kell a nulláról felépíteni, megszervezni és kommunikálni az eseményeket. Év végéig rendezvénybőség látható.



A következő negyedéves naptár viszont mindhárom területen üres. Valószínű, hogy az előttünk álló időszak a tartalékképzésről szól majd. A szakértők a humánerőforrás megtartása szempontjából is tudatosságra intenek: azt tanácsolják, ne kizárólag a pénzügy döntse el, hogy egy adott rendezvényt megszerveznek-e, ugyanis a HR, és belső kommunikáció már megérezte, most sokkal nagyobb hangsúlyt kap a lojalitás és a személyes márkaélmény.

Tartalékképzés, kreativitás és tapasztalt kollégák kellenek a válságálló iparághoz a hazai szakemberek szerint

A rendezvényipar világszerte több krízis-perióduson esett át az elmúlt években, amelyben a járvány okozta rendezvénystop, a gazdasági és politikai változások, valamint az energetikai válság, és a szomszédos országban zajló háború is közrejátszott. Meghívott vendégeinkkel az iparág szereplőinek válságkezelési stratégiáit vizsgáljuk meg, valamint próbálunk konstruktív javaslatokat tenni a helyzet feloldására.



 A beszélgetés résztvevői: Czeglédi Szabolcs (Akvárium Klub, Bánkitó Fesztivál, LaBoum, Platon Karataev) Duca Andrea (HD Group) Zelcsényi Miklós (Balatonman, Ultrabalaton) Moderátor: Juhász Bálint



Helyszín: Akvárium Klub, VOLT Lokál 



Időpont: 2022. november 17., 18:00



Regisztráció <a rel="noreferrer noopener" href="https://forms.gle/iC6yb9ioKAP9HqTy5" target="_blank">ITT</a>. Facebook-esemény és részletek <a rel="noreferrer noopener" href="https://www.facebook.com/events/781265986308803" target="_blank">ITT</a>.

Főoldal

Hírek

MeetUP

Vizibilitás

Kutatások

Főoldal

Hírek

MeetUP

Vizibilitás

Kutatások

RaKÉTa

ReStart

Hírek a rendezvények világából